Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az euróövezeti államok akár már szeptember végéig – és ezzel a tervezettnél korábban – dönthetnek az euróövezeti mentőalap, az EFSF kiterjesztéséről.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek és jegybankelnökök – egy közel álló forrás szerdai nyilatkozata szerint – egy hétfői brüsszeli találkozón arról döntöttek, hogy e hónap végéig határoznak az EFSF kiterjesztéséről, és ebbe a folyamatosan garanciákat követelő Szlovákia is beleegyezett.
Az euróövezeti országok július 21-i csúcstalálkozóján tárgyalt egyezménytervezet alapján az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hiteleinek kamatait a jelenlegi 4,5-5,8 közötti szintről 3,5 százalék körüli szintre csökkentik, a futamidőt pedig megduplázzák, 7,5 évről 15 évre emelik.
Az EFSF továbbá az IMF hiteleinek mintájára elővigyázatossági kölcsönt is nyújthat, vagyis kisegíthet olyan euróövezeti tagországokat, amelyek nincsenek akut finanszírozási válságban, de a tendenciák arra utalnak, hogy szorult helyzetbe kerülhetnek. Az EFSF bankok feltőkésítésében is részt vállalhat kormányoknak nyújtott hitelek révén, és a másodpiacon is vásárolhat majd államkötvényeket.
Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter kedden azt közölte, hogy a szlovák kormány már szerdán megvitatja a szükséges intézkedéseket, tehát a garanciák kérdését, illetve az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) kiterjesztését azzal a céllal, hogy az ügy mielőbb a pozsonyi parlament elé kerülhessen.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
A további drágulást viszont visszafogja a bőséges kínálat.
A társaság jól fial Lázárnak – és csak neki.
Érdemes árnyékba húzódni.