Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A devizahitelesek megsegítésére bejelentett akciótervről közölt értékelést kelet-európai blogrovatában a Economist. Az írás szerint ha az összes devizaalapú hitelt beváltanák, annak költsége hozzávetőleg 5 milliárd eurót tenne ki, ami a magyar GDP-érték 5 százaléka, és "csak valamivel több, mint a legnagyobb magyar bank, az OTP piaci tőkeértéke".
Az, hogy Orbán Viktor megoldása bátor kísérletnek tekinthető-e a gordiuszi csomó átvágására, vagy pedig vakmerő gazdaságpolitikai hazárdjáték, "attól függ, hogy kit kérdez az ember" – írja a szerző az Economist Eastern approaches című szerkesztőségi blogjában.
A lap idézi a kormányfőt, aki a kockázatokról szólva kijelentette, hogy a külföldi bankok az egyösszegű végtörlesztésről szóló javaslattól függetlenül is folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, és kivonják profitjukat.
Az Economist szerint ez igaz: az MNB legutóbbi kimutatása szerint az osztrák és az olasz bankok – a térség legnagyobb bankpiaci szereplői – csökkentik finanszírozásaikat Magyarországon, más környező országokban azonban nem. Az írás szerint ugyanakkor az elemzők zöme ezt a bankokra kirótt különadóval magyarázza.
A folyóirat szerint nem sok szimpátiát érdemelnek azok a bankok, amelyek lebecsülték a devizahitelezés kockázatait. A törvényt azonban bármilyen tőlük telhető módon be fogják tartani, és ebbe beletartozik az a lehetőség is, hogy lehúzzák a redőnyt – áll az Economist blogjában.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?