Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Amennyiben a fizetni már nem képes 130 ezer devizaadós eladja ingatlanát, és az többet ér, mint a végtörlesztési törvényjavaslatban rögzített árfolyamon számolt adósság, akkor ezek az adósok is élhetnek a végtörlesztési lehetőséggel – felelte Tukacs István (MSZP) kérdésére Nátán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Arra a több szocialista képviselő által feltett kérdésre, hogy miért nem korlátozza a törvényjavaslat a végtörlesztés összegét, Nátán Roland azt válaszolta: a törvényjavaslat elsősorban az ország devizakitettségének kockázatát hivatott csökkenteni.
Válasz nélkül maradt az a szocialista képviselői felvetés, amely szerint a törvénytervezet tiltaná, hogy parlamenti képviselők és az állami vezetők is igénybe vehessék a végtörlesztési lehetőséget. Vágó Gábor (LMP) és Veres János (MSZP) ellenzéki képviselő arra a kormányzatra háruló költségvetési kockázatra figyelmeztetett, amely például a végtörlesztési törvény elfogadása után jelentkezhet a magánjogi szerződések utólagos szabályozása miatt.
MTI Fotó: Kovács Attila
A kockázatra Babák Mihály (Fidesz) is utalt, de a törvényjavaslatot támogató kormánypárti képviselő arról is szólt, hogy amíg Nyugat-Európában a bankok egy százaléknál alacsonyabb kamattal adtak hitelt az euró- és svájcifrank-hiteleseknek, addig a magyar bankok 7,5 százalék mellett nyújtottak kölcsönt.
A téma felvetését az is indokolta, hogy a bizottság előzőleg az áfatörvény szükséges módosításáról szóló törvényjavaslatot találta alkalmasnak általános vitára. A törvénymódosításra az Európai Bíróság jogharmonizációs célú ítélete miatt van szükség, mivel a bíróság arra kötelezte Magyarországot, hogy fizesse vissza az áfát azoknak, akiknek jogos visszaigénylési jogát nem érvényesítette 2007-2010 között.
