Orbán Viktor alig egy hete azt mondta, hogy az egykulcsos adó érinthetetlen. Matolcsy György pedig a költségvetés bejelentésekor ismertette, hogy jövőre kivezetik az adójóváírásokat és a félszuperbruttót, és ezzel marad a tisztán egykulcsos, 16 százalékos szja.

Közben kiderült, 214 ezer forint bruttó kereset (140 ezer forint nettó) alatt az emberek rosszul járnak a 16 százalékos egykulcsos adó miatt. Mivel a kormányzati akaratnak megfelelően "senki nem járhat rosszabbul" az új adórendszer következtében, a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden bejelentette: tizennyolc százalékkal (78 ezerrről 92 ezerre) felemelik a minimálbért, tizenöt százalékkal a szakmunkásoknak, illetve érettségizetteknek járó garantált bérminimumot (94 ezerről 108 ezerre), a bruttó 202 ezer forint alatt keresőknek pedig bérkompenzációt találnak ki, amit az elfogadott bérajánlás érvényesítésén keresztül (a kormány öt százalékot javasolt) részben a vállalkozók, az afölötti részben pedig az állam finanszírozna.

Mára feltehetőleg tovább számolt a minisztérium, és kiderítette, hogy a félszuperbruttó kivezetése miatt az évi bruttó 2,4 millió forint jövedelmű keresők adójából kiesett 4,3 százalékpontnyi bevétel. És talán azt is megértette, hogy a vállalkozók a kívánt bérnövekményt nemigen tudják kigazdálkodni, és maguk is kompenzációt kérnek.

Szijjártó: "a kormány az egykulcsos, arányos adórendszer kiteljesítésének útján megy tovább"

Horváth Szabolcs

Erre a kormány meghúzta azt, ami egy újabb kanyar az szja-adótörvénytervezés elmúlt heti, amúgy sem nyílegyenes pályáján: a már egyszer elbúcsúztatott félszuperbruttót a jelenlegi ötlet szerint két lépésben vezetik ki a rendszerből 2013 végéig, addig pedig a 202 ezer bruttó havi jövedelem felett keresők 20,3 százalékos kulccsal adóznak. (Legalábbis az első évben, utána talán valamivel kevesebbel.)

Valószínűleg ebből fogja pótolni a kabinet azt a kieső pénzt, ami a félszuperbruttó teljes kivezetésével nem jön be.

Kulcsprobléma

Ebből egy dolog egyértelműen látszik: hiába minden szómágia, marad a két kulcs. „Akárhogy is hívja a kormány, a jövedelemsávhoz kötött szolidaritási járulék progresszív elem. Nem kell ebből nagy ügyet csinálni, ettől ez az adórendszer még lehet arányos, csak itt is úgy van, akár a matematikában, hogy van lineáris és progresszív arányosság” – mondta a hvg.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az Ernst & Young partnere.

Az adórendszer kommunikálása ugyanazt a mintát követi, mint a költségvetésé: ott a megszorítás szó az ismeretlen, itt pedig a többkulcsos vagy progresszív adózás, még ha voltaképp erről is lenne szó. És íme – Szijjártó Péter szerdai sajtótájékoztatóján a fejlemények ellenére ismét leszögezte: a kormány az egykulcsos, arányos adórendszer kiteljesítésének útján megy tovább.

Több bevétel, mint ami kellene

Hegedüs  Sándor, az RSM DTM pénzügyi szolgáltató adópartnere szerint egyre nehezebben lehet megítélni, merre mozdul a rendszer. A kormányzati bejelentésből egy konkrétum kiderül: az, hogy az előző nap nyilvánosságra hozott bérkompenzációt két évre tervezik, amennyiben a forrása a félszuperbruttó 2013-ig szóló meghosszabbítása.

Ugyanakkor a korábban bejelentettekből azt lehetett sejteni, hogy egyfajta szolidaritási járulékot vetnek ki, és ezzel az elszámolási rendszerben is elkülönül a bérkompenzációra szánt forrás. A félszuperbruttó fenntartásával ez a kapcsolat eltűnik, és Hegedüs szerint könnyen elképzelhető, hogy a kormány a félszuperbruttó fenntartásával  több bevételt realizál, mint amire a kompenzációhoz szüksége lenne. A részletek további ismerete nélkül Hegedüs szerint ezt azonban nehéz megítélni.

A  bérkompenzációs tervnek eddig több gyenge pontja volt:  egyrészt, hogy a munkaadók elfogadják és teljesítik-e a kormány bérajánlatát, az ötszázalékos béremelést, és hogy az afölötti részt hány százalékban térítik. Merthogy a minisztérium közleménye szerint egyértelmű volt, hogy nem száz százalékig, hanem ahogy a szövegben állt: csak "részben".

Vámosi Nagy Szabolcs. Kulcskereső

Dudás Szabolcs

Hiányzott 3-4 százalékpontnyi szja

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a félszuperbruttó tervezett és most elhalasztott teljes kivezetéséből nagyjából visszaszálazható, mekkora bevételszükséglete van a kormányzatnak a „bérkompenzációhoz”. Ha jövőre ténylegesen 16 százalékos lett volna az szja, akkor 4,3 százalékpontnyi szja-adóbevétel esett volna ki. Az egészségbiztosítási járulék tervezett megemelésével „ebből” már visszajött egy százalékpont, a maradék nagyjából belövi a kormány mozgásterét. (Erre lehetett volna azt mondani: ha a szolidaritási járulék 3,3 százalék lett volna, akkor a legalacsonyabb bruttó havi jövedelemre, 202 ezer forintra vetítve 6060 forintot kellett volna fizetni.)

Így viszont nagyon sok elem ismeretlen ahhoz, hogy a félszuperbruttóból számazó bevételt kalkulálni lehessen. Az elvárt 202 ezer forint bruttó keresete mindenesetre az adózók kevesebb mint húsz százalékának van.

Szijjártó Péter bejelentése szerint a részletekre jövő hét szerdáig kell várni.