A magyar energetika középtávú, 2030-ig tartó pályáját kijelölni hivatott kormányzati energiastratégia a jövőt alapvetően a Paksi Atomerőműre, a piaci alapon épülő gázerőművekre, a meglévő szénre és a megújuló energiával termelő erőművekre építkezve képzeli el. Ez olvasható ki abból a korábban már kiszivárgott szakmai anyagból, mely jelen pillanatban a parlamenti szakbizottságok előtt van és a szavazást követően válhat hivatalos kormányzati stratégiává.
A szakanyag azt állítja a hazai szén (lignit) hasznosításával kapcsolatban, hogy ennek egyrészt az európai uniós klímapolitika a korlátja, másrészt a szén gyenge minősége, ami a termelési és hasznosítási költségeket is meghatározza. S bár esetleges "krízishelyzetre való tekintettel" célszerű a széntermelést megtartani, a jövőt nem érdemes ráépíteni.
Bükkábrány, zúgjon a hangod, Visonta felelj neki
Jelenleg az egyetlen, ipari méretű kitermelés a német tulajdonban lévő Mátrai Erőműhöz szállító visontai és bükkábrányi bányákban folyik, miután a másik, egyébként állami tulajdonú márkushegyi bányaüzemet (ami Vértesi Erőműhöz termel gyenge minőségű lignitet) éppen a gazdaságtalan kitermlésre hivatkozva bezárásra ítéltek.
Nagyítás-fotógalériánk az ország utolsó szénbányájáról - kattintson a képre!
Stiller Ákos
Turi-Kovács Béla beterjesztése ehhez képest meglepő, miután külön forrást biztosítana technikai eszközökre és kutatásra a magyar szénvagyon nagyobb mértékű hasznosítása érdekében. A javaslata már csak azért is pikáns, mert a fideszes honatya 2000-2001-ben, még kisgazdás színekben, a környezetvédelmi tárca vezetője volt.
Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint a fenntartható fejlődés bizottságának egyöntetű támogatása akár az eddig ismert stratégiai elképzelések felpuhulása előtt is megnyithatja az utat.
