Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Több mint 30 százalék az esélye annak, hogy Magyarország belátható időn belül fizetésképtelenné válik külföldi hitelezőivel szemben, így hazánk újra felkerült a CMA DataVision által összeállított, a tíz legkockázatosabb szuverén adóst felsoroló listába - számolt be a Napi Gazdaság.
Magyarország újra felkerült a legkockázatosabb szuverén adósok tízes toplistájába a CMA Datavision legfrissebb, harmadik negyedéves jelentése szerint - írja a Napi Gazdaság. A szeptember 29-ei CDS-záróadatok alapján elkészített listát továbbra is Görögország vezeti, hazánk a 9. helyre futott be. A jelentés alapján a görög csőd, vagyis annak kockázata, hogy Athén nem lesz képes visszafizetni államadósságát, 90,6 százalék, míg Magyarország esetében ez 30,7 százalék. A jelentés megállapítja, hogy a top-10-be belépő Magyarország kockázatosabb ugyan Spanyolországnál, ám a feltörekvő országokra vonatkozó alacsonyabb (25 százalékos) kilábalási együttható miatt a csőd esélye is mérsékeltebb, mint a spanyolok esetében.
Írország ugyan továbbra is szerepel a listán, helyzete és helyezése jelentősen javult, így a negyedév legjobb teljesítményét mutatta fel: CDS-felára egyedülálló módon csökkent, 37 bázisponttal. Magyarország felkerült ugyan a top 10-be, a legnagyobb CDS-felárnövekedést elszenvedők ötös listáján mégsincs rajta, szemben a hozzánk hasonlóan új belépőnek számító Olaszországgal, illetve Németországgal, Ausztriával, Hollandiával, valamint Dániával.
Magyarország és Spanyolország az idei első negyedéves összesítésben már egyszer kikerült a legkockázatosabb szuverén adósok tízes mezőnyéből. Mindkét ország - egyaránt első ízben - a CMA 2010. negyedik negyedévi listáján tűnt fel a tíz legmagasabb törlesztési kockázatú államadós listáján, a decemberi utolsó kereskedési nap CDS-árfolyamai alapján. Az Európa feltörekvő országaival foglalkozó fejezet megállapítja, hogy Magyarország esetében a CDS-szintek 500 bázispont fölé kerültek, a svájci frank alapú devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó költségek növekedésével párhuzamosan.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?