Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A PSZÁF szeptember 29-én közérdekű igényérvényesítési keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál a CIB Bank üzletszabályzatának egyik kikötése miatt - írta közleményében a felügyelet. Ez a kikötés a PSZÁF szerint a Polgári Törvénykönyvet és a pénzforgalmi törvényt megsértve az ügyfelek számára egyoldalúan, hátrányosan és - káresemény esetén - tisztességtelen anyagi hátrányt is okozva zárja ki a bank kárfelelősségét akkor, ha az ügyfél a bankkártya alaplimitjénél magasabb napi limitet állít be a kártyatranzakciókra.
A CIB Bank július 8-tól alkalmazott üzletszabályzatának egyik pontja szerint az alaplimitnél magasabb limitbeállítás esetén a kártyatranzakciókból származó minden kárt úgy tekint a bank, mint amely a kártyabirtokos súlyosan gondatlan szerződésszegése miatt állt elő. Önmagában tehát a magasabb limitbeállítás a bank üzletszabályzata szerint minden kárfelelősség alól mentesíti a bankot - írja a PSZÁF.
A bankkártyákkal kapcsolatos jóvá nem hagyott (azaz például a kártya ellopása után történt) fizetési műveletek kárfelelősségének mértékét, megoszlását a pénzforgalmi törvény szabja meg kötelezően, ám az a CIB Bank által megfogalmazott kimentési szabályt nem tartalmazza. A jogszabály szerint ugyanis a bank kizárólag az ügyfél csalárd eljárása, illetve a törvény által az ügyfél számára előírt kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése esetén mentesülhetne a kárfelelősség alól. Egy hitelintézet ettől eltérően - ráadásul a felelősséget egyoldalúan a fogyasztóra hárítva - nem állapíthat meg a maga számára mentesülést nyújtó feltételeket.
Bánkuti András
A banki üzletszabályzat e pontja a PSZÁF szerint tisztességtelen is. A CIB Bank ugyanis az alaplimit megemelését önmagában nem tekinti súlyosan szerződésszegő magatartásnak (hiszen a szerződést megköti), ugyanakkor mégis annak minősíti akkor, ha az alaplimit megemelése után a bankkártya-tranzakcióból az alaplimiten felüli kár keletkezik. Így a bank lényegében ok-okozati összefüggés nélkül állapítja meg az ügyfél felelősségét, hiszen az alaplimit megemelését követően harmadik személy jogellenes magatartásából eredő kárért teszi felelőssé őt. A pénzforgalmi törvény szerint viszont a jóvá nem hagyott fizetési műveletek főszabálya szerint a bank a felelős, amely csak a jogszabályban felsorolt kimentési okok esetén mentesülhet felelőssége alól - teszi hozzá a PSZÁF közleménye.
A CIB Bank az MTI hírből szerzett tudomást arról, hogy a PSZÁF polgári peres eljárást szándékozik indítani a bank ellen, mindeddig hivatalos tájékoztatás ezzel kapcsolatban nem érkezett a CIB Bankhoz - közölte a hitelintézet.
"Vélelmezzük, hogy a per indítására egy olyan ügy miatt kerül sor, melyben a Pénzügyi Békéltető Testület már folytatott vizsgálatot. Ebben az ügyben a CIB Bank egyik ügyfele limitemelést eszközölt bankkártyás tranzakcióihoz kapcsolódóan, majd a megemelt limitösszeggel (PIN-kódot igénylő tranzakción keresztül) terhelték a bankkártyához tartozó számlát. Ezt követően az ügyfél a bank kártérítését kérte, amit a CIB Bank csalás kísérlet gyanújára hivatkozva megtagadott. A Békéltető Testület saját hatáskörének hiánya miatt az eljárást megszüntette" - tartalmazza a közlemény.
A CIB Bank közölte továbbá, hogy az idén a bankkártyákhoz kapcsolódó mintegy kétezer panasz majd 80 százalékát pozitívan, azaz az ügyfelek javára bírálta el, ugyanakkor a bank minden olyan esetben megteszi a szükséges jogi lépéseket, ahol csaláskísérlet gyanúja merül fel.
