Stark kifejtette: "a döntésnek semmi köze nincs a pragmatizmushoz", az euróövezeti gazdaság, ahogy a világ növekedése is komoly lassuláson esik át. "Én magam javasoltam a kamatcsökkentést" - tette hozzá.
Mario Draghi, az EKB elnöke csütörtökön, a kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón arról tájékoztatott: a gazdasági növekedés ütemének mérséklődése vélhetően csökkenti az inflációs nyomást, így lehetővé vált, hogy a bank csökkentse irányadó kamatlábát. Leszögezte, hogy az EKB elkötelezett elsődleges mandátumának, az euróövezet árstabilitásának fenntartása, azaz a középtávú inflációs várakozások lehorgonyzása mellett.
A kötvényvásárlási programmal kapcsolatban Stark arra hívta fel a figyelmet: Mario Draghi elnök világossá tette, hogy ideiglenes intézkedésekről van szó. Úgy vélte: a kötvényvásárlásokat a lehető leghamarabb be kellene fejezni, mivel hamis ösztönző a tagállamok számára, hogy helyrehozzák közpénzügyeiket. "Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, sosem voltam nagy híve a programnak" - tette hozzá.
Jürgen Stark év végén távozik a frankfurti szervezettől. Jóllehet hivatalosan magánokok miatt mondott le az alelnöki tisztségről, elemzők egyöntetűen úgy látják: a valódi ok az, hogy nem értett egyet a program újraindításával.
Az euróövezeti válság kapcsán Stark hangsúlyozta: a szolidaritás nem egyirányú utca, mindkét félnek hozzá kell tennie részét. "Az adakozó államoktól érkező támogatás segíti a bajba jutott államokat, hogy időt nyerjenek a szükséges reformok végrehajtásához" - tette hozzá.
