Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Felelősséget vár és a hitelminősítői döntések átláthatóvá tételét követelné meg az Európai Bizottság - derült ki Michel Barnier belsőpiaci biztos kedd délutáni strasbourgi sajtótájékoztatóján. A vonatkozó európai szabályok módosításának elfogadásához az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyására is szükség lesz, miközben kedden a nap folyamán komoly vita volt a biztosok ülésén is. Ennek nyomán több mint egyórás késéssel tették közzé a tervezetet.
| Mit csinál egy hitelminősítő? |
| A hitelminősítők jelentései a befektetőket segítik annak eldöntésében, mikor mibe és melyik országban érdemes befektetniük. Másrészt egy ország vagy egy vállalat ha kötvénykibocsátáson keresztül szeretne hitelhez jutni, egy hitelminősítőnek fizet, hogy besorolja kötvényét annak megfelelően, hogy milyen piaci kilátásai vannak és mennyire tekinthető jó adósnak. A besorolás ma már az A-tól D-ig tartó skálán 22 külön kategóriát jelöl: az egyszerűség kedvéért a listát kettévágták, és BBB-- alatt a kötvényt már nem ajánlják befektetésre. (A bóvli kategória valójában a CCC-- szinttől kezdődik, de a piaci megítélés szempontjából az igazi vízválasztó, hogy befektetésre ajánlott-e.) |
Nincs értelme tiltani a minősítés közzétételét
A vita nyomán kikerült az a leginkább kritizált elképzelés, amely szerint átmenetileg tilthatnák a hitelminősítések közzétételét, ha az növelné a gazdaságok piaci kitettségét a spekulációval szemben. Ennek megvalósíthatóságát azonban vélhetően nem tartották megalapozottnak az uniós biztosok ülésén. (Hasonló megállapításra jutottak a hvg.hu által Michel Barnier javaslatával kapcsolatban hétfőn megszólaltatott elemzők.)
Barnier eredeti javaslata mögött az állhatott, hogy az unió így szerette volna megóvni a tagállamokat az olyan helyzetektől, amikor a Standard and Poor’s, a Fitch vagy a Moody’s leminősítése tovább ronthatja a kritikus helyzetben lévő gazdaságok állapotát. Kikerült az a korábbi tervekben szereplő javaslat is, amely megtiltaná a nagyobb hitelminősítőknek a kisebbek felvásárlását - vélhetően mert ezek nem egyeztethetőek össze a szabadpiaci irányelvekkel.
Uniós hitelminősítő kellene
Brüsszelben évek óta szó van egy európai hitelminősítő intézet létrehozásáról, az uniós politikai retorika fővonala szerint ugyanis túlzott befolyása van a piaci trendek alakulására a fent említett három legnagyobb hitelminősítőnek. Barnier eredeti elképzelése ellenére azonban a cél most egy nagy európai minősítő helyett a meglévő kisebbek erősítése. Ehhez olyan szabályokat vázolt fel az EB, amelyek a hitelminősítők ügyfeleit - mindenekelőtt a bankokat és nagyvállalatokat - arra kötelezné, hogy rendszeres időközönként más hitelminősítőkkel szerződjenek és soroltassák be pénzügyi termékeiket, így erősítve a kisebb európai hitelminősítő versenytársakat.
Hitelminősítők: a vörös posztó
A belsőpiaci biztos egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy szakértőivel közösen komolyan dolgozott egy nagy európai hitelminősítő felállításának tervein, de ez 300-500 millió euróba kerülne, amire jelenleg nincsenek hozzáférhető források. “A végső célom azonban az, hogy a hitelminősítők jól működjenek, nem az hogy mindenképp újat hozzunk létre” - mondta. Hozzátette: reménye szerint az új szabályok nyomán a kisebb európai hitelminősítők is megerősödhetnek akár egymással is összefogva.
A nagy európai hitelminősítő álma azért sem ölthetett testet, mert ez erősen annak látszatát keltené, hogy a politikusok túlzott befolyást szerezve kívánják megőrizni államaik jó besorolását - állítják a javaslat létrejöttének körülményeit ismerő kritikus hangok.
Szarvashibák
Barnier hangsúlyozta, komoly gondot jelent, hogy a minősítők számos alkalommal szarvashibákat vétettek, s ezzel óriási fenyegetést jelentettek a tagállamok gazdaságainak. Legutóbb múlt héten a Standard and Poor's tévesen tette közzé, hogy rontotta Franciaország besorolását. A vállalat technikai hibára hivatkozott és gyorsan közzétette cáfolatát, de a jelenlegi válságos helyzetben tettének akár beláthatatlan következményei is lehettek volna
A biztos szerint az is elfogadhatatlan, hogy a befektetők a hitelminősítők “korai riasztásai" nyomán előbb értesülnek egy ország besorolásának módosításáról, mint az érintett kormányok. Ez az EB álláspontja szerint teret enged spekulációnak és az információval való visszaélésnek.
A biztos szerint éppen ezért nem szabad a jövőben megengedni, hogy a hitelminősítők tevékenységükkel növeljék egy-egy állam pénzpiaci kitettségét. A Bizottság javaslatainak célja, hogy csökkentsék a minősítésektől való függést és növeljék azok átláthatóságát és megbízhatóságát.
Felháborodás a túloldalon
Az EB javaslatait éles kritikával illették a hitelminősítők, akik ragaszkodnak hozzá, hogy bárkiről bármikor közzétehessék elemzéseiket és módosíthassák az adott állam besorolását.
A hitelminősítőket kritizálók szerint ellenben elfogadhatatlan, hogy három piaci alapon működő, nyereségérdekelt vállalat döntésein múljon országok és gazdaságok sorsa. Érvelésükben visszatérő elem, hogy közvetlenül a 2008-as jelzálogpiaci válságot megelőzően is kiváló minősítéssel láttak el olyan vállalati papírokat, melyek érteke a válságban egyik pillanatról a másikra összeomlott. Többek között ez volt a helyzet a Lehman Brothersszel is, melynek csődje a globális pénzpiaci válságot elindította.
| Az Európai Bizottság javaslatai a hitelminősítőkkel kapcsolatban |
1. Annak érdekében, hogy a pénzintézetek ne higgyenek vakon a hitelminősítőknek: Az EB szeretné arra sarkallni a bankokat, hogy saját elemzéseikre bízzák befektetési döntéseiket. Emellett a hitelminősítőktől is több információt követelnek majd az uniós szabályok arra vonatkozóan, mire alapozva hozzák meg döntéseiket. 2. Annak érdekében, hogy átláthatóbbak és gyakoribbak legyenek az államadósság-minősítéseket: A jelenlegi évi helyett hathavi sűrűséggel ítéljék meg a tagállamok adósbesorolását. Mind a kormányokat, mind pedig a befektetőket részletesen tájékoztassák a döntések hátterében meghúzódó tényekről és becslésekről. Ezentúl az új minősítéseket az európai tőzsdék nyitása előtt legalább egy órával közzé kell tenni. A minősítések felfüggesztésének lehetősége az EB szerint annyira komplex kérdés, hogy további vitát igényel. 3. Annak érdekében, hogy a vállalati kötvényminősítések átláthatóbbak legyenek: A kötvénykibocsátóknak a jövőben három évente hitelminősítőt kell váltaniuk, az érdekkonfliktusok elkerülése érdekében. Az összetett struktúrájú befektetési eszközöknek két különböző ügynökséggel is minősíttetniük kell pénzügyi termékeiket. A hitelminősítőkben nagy részvénycsomaggal bíró befektetőknek pedig nem lehet egy időben egy másik nagy hitelminősítőben is nagy részesedése. 4. A hitelminősítő ügynökségek beszámoltathatósága érdekében: A hitelminősítők jogi és pénzügyi felelősséggel tartoznának a minősítésükért, amennyiben saját hibájukból okoznak kárt a befektetőknek vagy országoknak téves értékeléseik nyomán. A nemzeti bíróságok elé kerülő ügyekben a hitelminősítőknek kell a bizonyítás terhét magukra vállalniuk. |
