Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Célegyenesbe érkezett az új jegybanktörvény kidolgozása, amire azért van szükség, mert a januárban életbe lépő új alaptörvény előírja, hogy sarkalatos törvényben kell szabályozni az MNB működésének és szervezetének részletes rendelkezéseit. A kétharmados törvénytervezetet már tárgyalta a kormány, és az Origo szerint napokon belül a parlament elé kerülhet.
A mostanihoz képest két ponton hozhat lényegi változást az új törvény: növekedne az alelnökök száma és visszaállítanák a mostani elnök idején megszüntetett igazgatóságot. Mindkét módosítás azt szolgálja, hogy a kormánynak nagyobb rálátása és ráhatása legyen a jegybank működésére - teszi hozzá az Origo az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva.
Az előterjesztést készítő Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a kormány egy vagy két új alelnököt helyezne Simor András jelenlegi elnök mellé, azaz az alelnökök számát a mostani kettőről háromra vagy négyre emelnék. Király Júlia és Karvalits Ferenc maradna alelnök, mandátumuk - csakúgy, mint Simoré - 2013-ig szól, melléjük nevezne ki egy vagy két személyt Schmitt Pál köztársasági elnök. Arról az Origo nem tud, hogy kit, kiket szeretne alelnökként látni a kormányzat, vagy hogy vannak-e már jelöltek a posztra.
Az alelnökök számának növelése a beszámoló szerint azt is jelenti, a monetáris tanács is bővül. Most Simor András jegybankelnök és a két alelnök mellett négy külsős tag alkotja a monetáris tanácsot. A négy külsőst a kormányoldal jelölte és választotta be a monetáris tanácsba, a testületben így 4:3 arányban már most is a jelenlegi kormány álta kinevezettek alkotnak többséget Simorékkal szemben.
Az új alelnökök kinevezésének célja ezért nem is a monetáris tanácsban a térnyerés, hanem az lehet, hogy a kormány jobban belelásson az MNB-ben folyó szakmai munkába, nagyobb ráhatása legyen - magyarázták a terv mögött meghúzódható szándékot a híroldal kormányzati forrásai.
Az új jegybanktörvényt egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatainak megfelelően írja meg a kormány, Matolcsy György ugyanis egyetért az ÁSZ-nak az MNB gazdálkodását érintő megállapításaival és az ÁSZ javaslataival - derül ki a nemzetgazdasági miniszter válaszleveléből, amit a tegnap megjelent, a jegybank 2010-es gazdálkodását vizsgáló ÁSZ-jelentéshez csatoltak - közölte a Portfolio.
Az ÁSZ szerdán tette közzé az MNB tavalyi működésének ellenőrzéséről szóló jelentését. A dokumentumban a számvevőszék kemény hangvételű kritikákat fogalmazott meg az MNB-vel kapcsolatban, ezeket azonban a jegybank pontról pontra visszautasította és megalapozatlannak nevezte.
