Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
| Megalapozatlan a kritika az MNB szerint |
Az MNB megalapozatlannak tartja az Állami Számvevőszék jegybanki takarékosságot illető kritikáit. Az ÁSZ honlapján közölt jelentés tartalmazza az MNB észrevételeit is, ebben a jegybank úgy fogalmaz: az ÁSZ megállapításai a jegybank bérezési gyakorlatáról önellentmondásokkal terhes és valótlan állításokat tartalmaznak. Az MNB szerint a személyi költségei két év alatt 17 százalékkal csökkentek, akkor, amikor a költségvetési szféra ezen a területen csak 5,7 százalékot takarított meg. A dokumentumban az olvasható: az MNB a kormányzati célokkal összhangban a jegybanki bértömeg mérséklésére és nem az átlagkeresetek egyedi - éppen ezért kevésbé hatékony - csökkentésére törekszik. Az MNB szerint önként racionalizálja működési költségeit, amelynek hatására 2009-20010-ben 2,1 milliárd forinttal csökkentek a jegybank működési kiadásai; 2010-ben 517 millió forinttal többet takarítottak meg a célkitűzéshez képest, és nem használták fel a 199,5 millió forintos központi tartalékot sem. (MTI) |
Az MNB tavalyi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei az MNB törvény előírásainak megfeleltek, de ajegybank nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és a Bank belső szabályzatainak előírásait - közölte jelentésének összefoglalójában az ÁSZ.
Az ÁSZ tavaly közzétett, 2009-re vonatkozó jelentésében már javasolta az MNB elnökének, hogy a 2009-2011 közötti hatékonyságjavító intézkedéseket a banki szintű összes költség alakulásának függvényében értékelje.
Az MNB annak ellenére, hogy az előző évi egyeztetések során az ÁSZ számítási módszerét elfogadta, a tavalyi gazdálkodás értékelésekor azt nem alkalmazta - írta az ÁSZ.
Végel Dániel
A jegybank a tavalyi beszámolóiban az ÁSZ szerint a személyi jellegű ráfordításoknál a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként a valós - banki szinten megvalósult - költségcsökkenésnél nagyobb megtakarítást mutatott ki. A tavalyi személyi jellegű ráfordítások összege 654 millió forinttal volt alacsonyabb az előző évinél, ugyanakkor a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség (például adó- és járulékszabályok változása, az elnök keresetének törvényben szabályozott csökkentése) közel 800 millió forint volt - tette hozzá az ÁSZ. Az MNB e lehetőségéhez mérten 146 millióval alacsonyabb költségcsökkenést ért el.
"Mindezek alapján a bank hatékonyságjavító intézkedéseinek költségcsökkentő hatása a személyi jellegű ráfordításoknál nem mutatható ki, a bank létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg az MNB takarékossági célkitűzéseinek" - olvasható az ÁSZ közleményében.
Nem támogatta a kormány takarékoskodását
Az MNB munkavállalóinak havi bruttó átlagkeresete az előző évekhez viszonyítva minden évben nőtt, 2010-ben több mint háromszorosan haladta meg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottakét - írja az ÁSZ. Tavaly a jegybank 4,7 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, ami magasabb volt az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásánál és az MNB stratégiájában meghatározott bérpolitikai célkitűzésnél, valamint 1 százalékponttal meghaladta a béremelést tervező kereskedelmi bankoknál tervezett átlagos mértéket is, amelyet a Bank maga határozott meg referencia piacként a bérfejlesztéseinél - olvasható az összefoglalóban.
A jegybankelnök az MNB-törvény előírása szerinti keresetcsökkentést a törvényben szabályozottak körére alkalmazta, ami a törvény előírásának megfelelt - teszi hozzá a jelentés. Az MNB 16 vezetőjének a keresete viszont már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat. A bank a bérpolitikai célkitűzéseit a pénzügyi-gazdasági válság ellenére sem módosította, intézkedéseivel nem támogatta a kormányzati bérpolitikát és a kormány takarékossági célkitűzéseinek megvalósulását - tette hozzá a számvevőszék.
Simor András, az MNB elnöke - a 24 fős kommunikációs szakterület mellett - egy fő kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről az MNB értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át. A jegybank elnöke az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította - közölte még az ÁSZ.
Nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat
Az MNB tavaly 1,84 milliárd forintos beruházási kiadást számolt el, amelyből 1,3 milliárdot az információ-technológia fejlesztésére fordított - írja az ÁSZ jelentésének összefoglalójában. A közlemény szerint a jegybank szakmai feladatellátásához szükséges, elemzéseket támogató adattárház kialakítása 2003-tól az MNB kiemelt céljai között szerepelt, ezzel kapcsolatban a 2003-2010 közötti kiadások 1,07 milliárd forintot tettek ki.
A bank 2010-ben egy stratégiát fogadott el az adattárház fejlesztésére, amely tartalmazta az egyes szakterületek igényeit, ugyanakkor nem vette számba a teljesség igényével az elemzési feladatokat, nem tartalmazta a bank többi informatikai rendszerével való kapcsolatát és feladatmegosztását - közölte az ÁSZ. Az elfogadott stratégia elsődlegesen a működés stabilizálására irányult, nem tartalmazta azonban az adattárház banki feladatellátásban betöltendő szerepének stratégiai szintű meghatározását, valamint a technológiai fejlesztési lehetőségek összehasonlító elemzését.
Az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést - olvasható az összefoglalóban. Az egyik beruházással összefüggő beszerzési eljárása során az MNB a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását. Egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított a jegybank.
Az MNB elszámolásai a központi költségvetéssel szabályozottak és szabályszerűek voltak, a bank tavalyi működésének eredménye 41,6 milliárdos veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett - tette hozzá az ÁSZ.
Az ÁSZ javaslatokat tett az MNB elnökének
A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett az ÁSZ öt pontban tett javaslatot az MNB elnökének. Többek között azt javasolták, hogy az MNB újítsa meg az adattárház-stratégiát és rögzítse az adattárház banki feladatellátásban betöltött jövőbeni szerepét, az elemzéseket támogató, adatvagyont kezelő többi informatikai rendszerrel való kapcsolatát és feladatmegosztását.
Az MNB elnökének ezen kívül elő kellene írnia a projektek független és dokumentált minőségbiztosítását a megvalósítási kockázatok csökkentése, illetve a végrehajtáshoz kapcsolódó felelősségek egyértelmű elhatárolása érdekében - tette hozzá az ÁSZ. Simor Andrásnak az ÁSZ szerint biztosítania kéne a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés eredményes működését is a szerződéskötéseknél, a beszerzési eljárások lebonyolításánál és a teljesítmények igazolásánál.
A jegybankelnöknek szintén biztosítania kellene az ÁSZ szerint a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását. "Rendelje el, hogy a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a projekt megvalósításával elért költségcsökkentéseket a banki szintű költségekre gyakorolt hatására, valamint a megvalósítás többletköltségeire is figyelemmel értékelje" - tette hozzá a közlemény.
Az MNB-törvény felülvizsgálatát is javasolják
"A monetáris politika megvalósítása során vannak olyan a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a jegybank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg" - írja a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek tett javaslatában az ÁSZ.
"Ezért javasoltuk a nemzetgazdasági miniszternek az MNB törvény felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a bank veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, valamint azt, hogy szükség esetén törvénymódosítást kezdeményezzen a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára" - fogalmaz a számvevőszék.
