Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és a jegybank belső szabályzatainak előírásait - közölte az MNB tavalyi tevékenységének vizsgálatáról szóló jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely szerint a jegybanknál több esetben történt jogsértés.
Megalapozatlan a kritika az MNB szerint |
Az MNB megalapozatlannak tartja az Állami Számvevőszék jegybanki takarékosságot illető kritikáit. Az ÁSZ honlapján közölt jelentés tartalmazza az MNB észrevételeit is, ebben a jegybank úgy fogalmaz: az ÁSZ megállapításai a jegybank bérezési gyakorlatáról önellentmondásokkal terhes és valótlan állításokat tartalmaznak. Az MNB szerint a személyi költségei két év alatt 17 százalékkal csökkentek, akkor, amikor a költségvetési szféra ezen a területen csak 5,7 százalékot takarított meg. A dokumentumban az olvasható: az MNB a kormányzati célokkal összhangban a jegybanki bértömeg mérséklésére és nem az átlagkeresetek egyedi - éppen ezért kevésbé hatékony - csökkentésére törekszik. Az MNB szerint önként racionalizálja működési költségeit, amelynek hatására 2009-20010-ben 2,1 milliárd forinttal csökkentek a jegybank működési kiadásai; 2010-ben 517 millió forinttal többet takarítottak meg a célkitűzéshez képest, és nem használták fel a 199,5 millió forintos központi tartalékot sem. (MTI) |
Az MNB tavalyi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei az MNB törvény előírásainak megfeleltek, de ajegybank nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és a Bank belső szabályzatainak előírásait - közölte jelentésének összefoglalójában az ÁSZ.
Az ÁSZ tavaly közzétett, 2009-re vonatkozó jelentésében már javasolta az MNB elnökének, hogy a 2009-2011 közötti hatékonyságjavító intézkedéseket a banki szintű összes költség alakulásának függvényében értékelje.
Az MNB annak ellenére, hogy az előző évi egyeztetések során az ÁSZ számítási módszerét elfogadta, a tavalyi gazdálkodás értékelésekor azt nem alkalmazta - írta az ÁSZ.
A jegybank a tavalyi beszámolóiban az ÁSZ szerint a személyi jellegű ráfordításoknál a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként a valós - banki szinten megvalósult - költségcsökkenésnél nagyobb megtakarítást mutatott ki. A tavalyi személyi jellegű ráfordítások összege 654 millió forinttal volt alacsonyabb az előző évinél, ugyanakkor a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség (például adó- és járulékszabályok változása, az elnök keresetének törvényben szabályozott csökkentése) közel 800 millió forint volt - tette hozzá az ÁSZ. Az MNB e lehetőségéhez mérten 146 millióval alacsonyabb költségcsökkenést ért el.
"Mindezek alapján a bank hatékonyságjavító intézkedéseinek költségcsökkentő hatása a személyi jellegű ráfordításoknál nem mutatható ki, a bank létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg az MNB takarékossági célkitűzéseinek" - olvasható az ÁSZ közleményében.
Nem támogatta a kormány takarékoskodását
Az MNB munkavállalóinak havi bruttó átlagkeresete az előző évekhez viszonyítva minden évben nőtt, 2010-ben több mint háromszorosan haladta meg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottakét - írja az ÁSZ. Tavaly a jegybank 4,7 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, ami magasabb volt az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásánál és az MNB stratégiájában meghatározott bérpolitikai célkitűzésnél, valamint 1 százalékponttal meghaladta a béremelést tervező kereskedelmi bankoknál tervezett átlagos mértéket is, amelyet a Bank maga határozott meg referencia piacként a bérfejlesztéseinél - olvasható az összefoglalóban.
A jegybankelnök az MNB-törvény előírása szerinti keresetcsökkentést a törvényben szabályozottak körére alkalmazta, ami a törvény előírásának megfelelt - teszi hozzá a jelentés. Az MNB 16 vezetőjének a keresete viszont már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat. A bank a bérpolitikai célkitűzéseit a pénzügyi-gazdasági válság ellenére sem módosította, intézkedéseivel nem támogatta a kormányzati bérpolitikát és a kormány takarékossági célkitűzéseinek megvalósulását - tette hozzá a számvevőszék.
Simor András, az MNB elnöke - a 24 fős kommunikációs szakterület mellett - egy fő kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről az MNB értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át. A jegybank elnöke az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította - közölte még az ÁSZ.
Nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat
Az MNB tavaly 1,84 milliárd forintos beruházási kiadást számolt el, amelyből 1,3 milliárdot az információ-technológia fejlesztésére fordított - írja az ÁSZ jelentésének összefoglalójában. A közlemény szerint a jegybank szakmai feladatellátásához szükséges, elemzéseket támogató adattárház kialakítása 2003-tól az MNB kiemelt céljai között szerepelt, ezzel kapcsolatban a 2003-2010 közötti kiadások 1,07 milliárd forintot tettek ki.
A bank 2010-ben egy stratégiát fogadott el az adattárház fejlesztésére, amely tartalmazta az egyes szakterületek igényeit, ugyanakkor nem vette számba a teljesség igényével az elemzési feladatokat, nem tartalmazta a bank többi informatikai rendszerével való kapcsolatát és feladatmegosztását - közölte az ÁSZ. Az elfogadott stratégia elsődlegesen a működés stabilizálására irányult, nem tartalmazta azonban az adattárház banki feladatellátásban betöltendő szerepének stratégiai szintű meghatározását, valamint a technológiai fejlesztési lehetőségek összehasonlító elemzését.
Az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést - olvasható az összefoglalóban. Az egyik beruházással összefüggő beszerzési eljárása során az MNB a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását. Egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított a jegybank.
Az MNB elszámolásai a központi költségvetéssel szabályozottak és szabályszerűek voltak, a bank tavalyi működésének eredménye 41,6 milliárdos veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett - tette hozzá az ÁSZ.
Az ÁSZ javaslatokat tett az MNB elnökének
A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett az ÁSZ öt pontban tett javaslatot az MNB elnökének. Többek között azt javasolták, hogy az MNB újítsa meg az adattárház-stratégiát és rögzítse az adattárház banki feladatellátásban betöltött jövőbeni szerepét, az elemzéseket támogató, adatvagyont kezelő többi informatikai rendszerrel való kapcsolatát és feladatmegosztását.
Az MNB elnökének ezen kívül elő kellene írnia a projektek független és dokumentált minőségbiztosítását a megvalósítási kockázatok csökkentése, illetve a végrehajtáshoz kapcsolódó felelősségek egyértelmű elhatárolása érdekében - tette hozzá az ÁSZ. Simor Andrásnak az ÁSZ szerint biztosítania kéne a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés eredményes működését is a szerződéskötéseknél, a beszerzési eljárások lebonyolításánál és a teljesítmények igazolásánál.
A jegybankelnöknek szintén biztosítania kellene az ÁSZ szerint a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását. "Rendelje el, hogy a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a projekt megvalósításával elért költségcsökkentéseket a banki szintű költségekre gyakorolt hatására, valamint a megvalósítás többletköltségeire is figyelemmel értékelje" - tette hozzá a közlemény.
Az MNB-törvény felülvizsgálatát is javasolják
"A monetáris politika megvalósítása során vannak olyan a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a jegybank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg" - írja a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek tett javaslatában az ÁSZ.
"Ezért javasoltuk a nemzetgazdasági miniszternek az MNB törvény felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a bank veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, valamint azt, hogy szükség esetén törvénymódosítást kezdeményezzen a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára" - fogalmaz a számvevőszék.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Megélhetési gondokkal küzdöttek az ügyvédek, orvosok és mérnökök Magyarországon, sokan pedig biciklikölcsönzésből próbáltak meggazdagodni, kevés sikerrel. Száz éve derült fény az első légi rablógyilkosságra Magyarországon, a tízéves szökevény Robinzonokat pedig jugoszláv katona fogta el a határ túloldalán. Az 1925. nyári újsághírekből az is kiderül, hogy vádlottak és elítéltek is személyiséget cseréltek a börtönben.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.