A nyugdíjalap bevétele és kiadása is 2.749,6 milliárd forint lesz, az egészségbiztosítási alap bevétele 1700,1 milliárd, a kiadása pedig 1735,4 milliárd, míg a hiánya 35,3 milliárd forint lesz 2012-ben.

Az elfogadott módosító indítványok alapján újra megállapított költségvetési főösszegeket tartalmazó bizottsági módosító indítványt ismertetve Szijjártó Péter (Fidesz) a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke elmondta: a 600 módosító indítvány körülbelül egytizedét a kormány és az Országgyűlés is támogatta.

Az adórendszerben a legfontosabb változásokat az evával, a regisztrációs adóval és a népegészségügyi termékdíjjal kapcsolatos módosítások jelentették, a másik nagy változás pedig a megyei önkormányzati intézmények állami kezelésbe vétele, amely közel 350 milliárd forintos mozgást jelentett. Emellett a bírák és ügyészek illetményeinek növekedése, valamint a rendőrségnél a tiszthelyettesek és a zászlósok béremelése is változtatott a költségvetésen - mondta Szijjártó Péter.

A kormánypárti politikus kiemelte: a tervek szerint 2012-ben 2,5 százalékos lesz a költségvetés hiánya, amivel megnyílik az államadósság további csökkentésének lehetősége is. Emellett Szijjártó Péter fontosnak nevezte a nyugdíjkassza lábra állítását, valamint azt is, hogy az egészségügyi kassza hiánya is kevesebb mint fele lesz a 2011-esnek. Végül a bizottsági alelnök kiemelte, hogy "rendkívüli mértékű tartalékok vannak" a jövő évi büdzsében: a különböző fejezetekben összesen 300 milliárd forintot különítettek el és ebből 200 milliárd forint felhasználása korlátozott is.

Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a számvevőszéki és költségvetési bizottság ülésén azt mondta, hogy az Országgyűlés által elfogadott első körös költségvetési módosító javaslatok nem veszélyeztetik a 2,5 százalékos hiánycél elérését, a bevételi és a kiadási oldalon ugyanakkor jelentős módosításokat eredményeztek. 

A bevételi oldalon az adó- és járulékváltozások miatt az egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) 46 milliárd forinttal, az egészségügyi hozzájárulásból 43 milliárd forinttal, az áfából 20 milliárd forinttal nagyobb, míg a regisztrációs adóból 25 milliárd forinttal, a népegészségügyi termékdíjból 10 milliárd forinttal kisebb bevétellel számol a kormány. A kiadási oldalról a munkáltatók által fizetett társadalmi hozzájárulás rendszerének változását emelte ki a helyettes államtitkár, az új szociális hozzájárulási adó miatt a társadalombiztosítási alapoknál és a központi költségvetés kiadásainál is változásokat kellett végigvinni - mondta.

Az adóváltozások mellett döntően a megyei önkormányzatok intézményeinek állam általi átvétele okozza a költségvetés bevételi és kiadási számainak jelentős változását, ugyanis az intézmények nemcsak a kiadásaikat viszik magukkal, hanem a bevételeiket is. 

A helyettes államtitkár a képviselők azt firtató kérdéseire, vajon a megváltozott makrogazdasági körülmények közepette reális-e a költségvetés, és tartható-e a hiánycél, elmondta: a törvényjavaslat benyújtásakor a kormány a szeptember közepi információkra épített, ez alapján prognosztizált másfél százalékos növekedést, vetítette ki az euró árfolyamát. 

A törvényjavaslat benyújtásakor már egyértelmű volt, hogy az eurozóna válsága nem oldódik meg rövid időn belül, és további negatív folyamatok képzelhetőek el. Éppen ezért tervezte a kormány a jövő évi költségvetési törvény tervezetét 300 milliárd forint tartalékkal, amely a rendkívüli kormányzati intézkedések 100 milliárdos összegén túl két tartalékot tartalmaz - mutatott rá. 

Az előzetes számítások arra is kitértek, ha 1,5 százaléknál alacsonyabb növekedés valósul meg, az milyen bevételkiesést eredményezhet. Az érzékenységi vizsgálatok szerint 1 százalékos GDP változás 0,4 százalékkal változtathatja meg az államháztartás egyenlegét. Ha 1,5 százalékos növekedés helyett 0,5 százalékossal számolunk, az 120 milliárd forintos bevételkiesést eredményezhet - fejtette ki a helyettes államtitkár. 

Hozzátette, a költségvetésben 200 milliárd forint extra tartalék van, és a benyújtott költségvetés makropályája a belső fogyasztás tekintetében nagyon minimális növekedést tartalmaz. Másfél helyett 0,5-1 százalékos növekedéssel számolva, az első körös módosító javaslatok után, a valóban új makrogazdasági feltevések mellett is tartható a 2,5 százalékos hiánycél - jelentette ki. 

A tartalékok az árfolyamváltozás hatásait is tükrözik; ha most kellene makrogazdasági prognózist készíteni, minden bizonnyal gyengébb HUF/EUR áfolyammal számolnának - mondta a helyettes államtitkár. Szerinte a makrogazdasági prognózisokat folyamatosan frissítik. Ha a kormányzatnak bármilyen beavatkozást kellene tennie a költségvetéssel kapcsolatban, meg fogja tenni, de 0,5-1 százalékos növekedéssel is biztonsággal tartható a jövő évi hiánycél - mondta.

A költségvetés újra megnyitott részletes vitáját a jövő héten folytatja az Országgyűlés.