Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Jobbik javaslata szerint az árbevétel alapján kellene megállapítani a cégekre kivetett bírságokat, mert a fogyasztóvédelmi felügyeletek jelenlegi gyakorlata nem elrettentő hatású. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője szombati budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, a bírságolás menetét úgy kell megváltoztatni, hogy a nettó árbevétel arányában határozzák meg a kivetett összeget, amely 1-2 százaléktól indulva akár az 50 százalékot is elérhetné.
Ez a multinacionális vállalatoknál több tízmilliárd forint is lehetne - mondta. Hozzátette, ha egy vállalat többször megszegi a szabályokat, végső esetben 30-60-90 napra a működési engedélyét is felfüggeszthetnék. Ez azonban a tisztességes bírságolási rendszer kialakításával megelőzhető lenne - taglalta Z. Kárpáti.
Szerinte erre a lépésre azért lenne szükség, mert így megtisztíthatnák a piacot, ahol csak a szabályokat betartó vállalatok maradnának. "Egy magyar kisvállalkozót nyilván a százalékos alapú bírságolással nem tudunk tönkretenni vagy bezárásra kényszeríteni, csak arra tudjuk rábírni, hogy betartsa a tisztességes piaci játékszabályokat, feltételeket" - véli a Jobbikos politikus.
A képviselő emlékeztetett, július végén a budaörsi Tesco áruházban 8.900 hibás, lejárt szavatosságú termék - élelmiszer, illetve dohányáru - akadt fenn az ellenőrzésen, amiért összesen 7-8 millió forintos bírságot vetettek ki a cégre. Azonban egy Tesco-áruház egy óra alatt 9 millió forint bevételt hoz, így a kiszabott bírságot "egy óra alatt vissza lehet termelni", ebből látható, hogy elrettentésre alkalmatlan a jelenlegi gyakorlat.
A képviselő hozzátette, a "folyosói vélemények" alapján a parlamenti képviselők több mint 90 százaléka támogatja a javaslatukat, azonban a nagyobb pártok hátterében a "különböző multinacionális érdekek és lobbik fokozottan érvényesülnek".
