Az amerikai közgazdász, aki szombaton veszi át a 2011. évi közgazdasági Nobel-díjat Stockholmban elmondta: az ilyen lépések segítenének meggyőzni az Európai Központi Bankot, hogy végső hitelezőként lépjen fel a bajba jutott országok finanszírozására.
Sims úgy fogalmazott: "úgy gondolom, hogy valamilyen (közös) eurókötvény és valamilyen európai költségvetési hatóság szükséges egy valóban stabil megoldáshoz. A költségvetési fegyelem szigorítása önmagában nem elégséges” - tette hozzá.
Sims elmondta: az európai költségvetési szerv által megtámogatott euróövezeti kötvénynek egyértelműen ahhoz fogható előnyei lennének, mint az amerikai kincstárjegyeknek.
A Princeton Egyetem professzora az interjúban kifejtette: "a költségvetési integrációnak többről kel szólnia, mint a költségvetési fegyelemről, többről, mint hogy a központ megmondja a tagállamoknak, rendbe kell tenniük közpénzügyeiket". Meg kell teremtetni az integráció másik oldalát is, ami abból áll, hogy a központ is enyhít a bajba jutott államok gondjain - tette hozzá.
Sims szerint a reformoknak nem kell szükségszerűen azonnal megtörténniük. "Azt kell rögtön tudatosítani, hogy ilyen irányban haladnak a dolgok, hogy jó szándékkal és kompromisszumra készen ülnek a tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott a közgazdász. Ha ez nem történik meg, akkor a tagállamok elkezdenek gondolkozni azon, hogy miként hagyhatják el az övezetet. Amint ezt két ország meg is teszi, akkor az egész rendszer fenntarthatatlanná válik - tette hozzá.
Az idei közgazdasági Nobel-díjat a modern makrogazdasági elemzések alapjainak kidolgozásáért ítélte meg Christopher Simsnek, illetve a New York-i Egyetem oktatójának, Thomas Sargentnek a svéd jegybank, a Riksbank.
