A jövő évi büdzsé jelentős kockázatokkal valósítható csak meg, és a költségvetési lyuk jóval nagyobb a kormány által előrejelzettnél - fejtette ki Oszkó Péter a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány büdzsémagyarázó projektje, a Közös Kassza legújabb kockázati elemzésének bemutatásán.

Az elemzés szerint nagyságrendileg 400 milliárd forintos kiigazítás kellene jövőre, miközben a kormány csak 320 milliárd forinttal számol. Ráadásul a kiigazítást nagyrészt a tartalékok egy részének felhasználásával hajtja végre, ami a költségvetési mozgástér felszámolását jelenti (ezért nagyon kockázatos). Emellett nem tartós, hanem átmeneti intézkedésekkel javítja a büdzsé egyenlegét, vagyis 2013-ban még a jövő évhez képest is rosszabb lesz a költségvetés helyzete a jelenlegi információkkal és hatályos törvényekkel számolva.

A kormány félszázalékos növekedésével szemben a Közös Kassza elemzői szerint jövőre 1,1 százalékos gazdasági visszaesés lehet. Ennek legfőbb okai az elmúlt időszakban hozott gazdaságpoltikai döntések: a minimálbér és a bérminimum drasztikus emelése csökkenti a versenyszféra foglalkoztatottságát, és a végtörlesztés kedvezőtlen gazdasági hatásait is 2012-ben fogja megérezni az ország.

További kockázatot jelent, hogy a kormány és a bankok megállapodásával járó állami terhek forrásai sem látszanak a forrásai a jövő évi költségvetésben.

Kapkodás és csodavárás

A kormány alapvető gazdaságpoltikai hibája, hogy nem versenyképességet javító szerkezetátalakításokkal, hanem egyszeri intézkedéseket eredményező döntésekkel operál – fejtette ki Oszkó Péter.

Emellett a csodavárás is jellemző a gazdaságpolitikára, ilyen volt például a fogyasztásélénkítésbe vetett hit (a „Matolcsy-recept”), és ilyen most az is, hogy a jelek szerint a kormány árfolyamleértékeléssel szeretné fellendíteni a gazdaságot. Utóbbira azonban nincs mód, hiszen a vállalatok és a lakosság jelentős külső adóssággal küzd, így az árfolyamgyengülés negaítvan érinti őket.

Oszkó Péter

Stiller Ákos

Jövő januártól olyan gazdaságpolitikai mixet valósít meg a kormány, ami növekedési szempontból rendkívül költséges. Vannak olyan egyenlegjavító intézkedések, amelyek rontják a növekedést, és vannak olyanok is, amelyek egyszerre rontják mindkettőt.

Az elmúlt hónapok döntései következtében a középtávú növekedési ütem fél százalékkal csökkent. Ez az igazán drámai következmény – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője. Míg eddig körülbelül 2 százalékos potenciális GDP-növekedéssel számolhattunk, ma már örülhetünk a 1,5 százaléknak is. Ez a csökkenés – bár kevésbé látványos – sokkal nagyobb horderejű, mint a jövő évi lehetséges recesszió. A dráma leginkább azzal az ismert tankönyvi példával érzékeltethető, mely szerint ha Magyarország egy százalékkal többel nőtt volna évente a 20. században, mint amennyivel ténylegesen, ma ott tartana, mint az Egyesült Államok – mondta Romhányi.

Lehet jobb, de lehet rosszabb is a helyzet

A bemutatott kockázatelemzés ráadásul nem is a legrosszabb forgatóköny. Az elemzést készítő Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest csapata a kockázatelemzésben köztes forgatókönyvvel számolt, aminél rosszabbul és jobban is alakulhatnak a dolgok a következő években. Rományi Balázs szerint amennyiben például nem lesz megállapodás az IMF-fel és az EU-val, akkor a felvázoltnál rosszabb, ha viszont lesz hitelkeret, akkor jobb is lehet a helyzet.

A bankok végtörlesztés miatt keletkező vesztesége és az ennek nyomán fellépő hitelkínálat-visszafogás önmagában legalább 0,4 százalékkal csökkenti a GDP-t jövőre, de az is lehet, hogy többel. Emiatt a költségvetés 2014-ig adóbevételek formájában legalább annyit veszít, amennyit most a bankok kénytelenek leírni.

A minimálbér és az 5 százalékos elvárt béremelés tekintetében az intézet elfogadta, hogy megtörténnek azok a béremelések, amelyekkel a kormány számol. Ugyanakkor itt is jelentős kockázatok vannak, melyek következtében a gazdasági növekedés és a költségvetési egyenleg rosszabbul is alakulhat.