Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Bruttó 71 800 forintot kereshet a napi nyolc órában dolgozó, szakképesítés nélküli közmunkás jövőre. Akinek középfokú szakképesítése van, az bruttó 92 ezret kaphat közmunkásként – derül ki a Magyar Közlönyből.
Miután a kormány december 10-én a jövő évre 93 ezer forintos minimálbért ajánlott, az időarányos és képzettségtől függő közfoglalkoztatti bért is újraszabták Orbánék.
A december 17-i Magyar Közlöny szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkás szakképesítést nem igénylő munkakörben bruttó 71 800 forintot, középfokú vagy szakirányú végzettséghez kötött munkakörben pedig bruttó 92 ezer forintot kereshet. Ezekből levonva a 16 százalékos szja-t és a 18,5 százalékos járulékot, az előbbi 47 ezer, az utóbbi 60 260 forint nettót jelent.
Ez nominálisan nagyjából megfelel a korábbi 57 ezer, illetve 78 ezer forintos közfoglalkoztatotti minimálbéreknek, melyet még a korábbi adótörvényeknek megfelelően határoztak meg. Vagyis ahhoz, hogy ugyanannyit kapjanak a közmunkások, mint amit nettóban eredetileg a jövő évre vonatkozóan meghirdettek, az államnak több közpénzt kell kifizetnie, igaz, az adó- és járulékbevétele is ennyivel nő.
A rendelet a havi, heti és napi munkabéreket is szabályozza, valamint azt is kiköti, hogy teljesítménybérezés esetén a megjelelölt közfoglalkoztatotti minimálbértől, illetve garantált közfoglalkoztatotti bértől (az utóbbi a középfokú szakképzettséget igénylő közmunkából eredő jövedelem) lefelé és fölfelé is eltérhet.
Közfoglalkoztatási bérek táblája |
Szakképesítést nem igénylő közmunka: havibér esetén 71 800 forint, hetibér esetén 16 525 forint, napibér esetén 3305 forint Középfokú végzettséget, szakirányú képesítést igénylő közmunka: havibér esetén 92 000 forint, hetibér esetén 21 175 forint, napibér esetén 4 235 forint |
Nem lehet szabadon kizsákmányolni a menekülteket
A rendelet a magyar jogrendbe illeszt az Európai Tanács által hozott jogszabályokat is, melyek harmadik országbeli (EU-n kívüli országokból származó) állampolgárokra vonatkozik, akiket úgy alkalmaznak, hogy nincsenek érvényes tartózkodásra és munkavállalásra jogosító papírjaik. Eszerint a munkáltatóknak kötelességük megtéríteni az elmaradt munkabérüket és egyéb járandóságaikat, és a díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért (Magyarországon a rendes minimálbért, vagyis jövőre bruttó 93 ezer forintot) kell figyelembe venni. A munkaviszony fennállását pedig legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell, amennyiben ettől eltérő időtartam be nem bizonyosodik.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.