Miután a kormány december 10-én a jövő évre 93 ezer forintos minimálbért ajánlott, az időarányos és képzettségtől függő közfoglalkoztatti bért is újraszabták Orbánék.

A december 17-i Magyar Közlöny szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkás szakképesítést nem igénylő munkakörben bruttó 71 800 forintot, középfokú vagy szakirányú végzettséghez kötött munkakörben pedig bruttó 92 ezer forintot kereshet. Ezekből levonva a 16 százalékos szja-t és a 18,5 százalékos járulékot, az előbbi 47 ezer, az utóbbi 60 260 forint nettót jelent.

Túry Gergely

Ez nominálisan nagyjából megfelel a korábbi 57 ezer, illetve 78 ezer forintos közfoglalkoztatotti minimálbéreknek, melyet még a korábbi adótörvényeknek megfelelően határoztak meg. Vagyis ahhoz, hogy ugyanannyit kapjanak a közmunkások, mint amit nettóban eredetileg a jövő évre vonatkozóan meghirdettek, az államnak több közpénzt kell kifizetnie, igaz, az adó- és járulékbevétele is ennyivel nő.

A rendelet a havi, heti és napi munkabéreket is szabályozza, valamint azt is kiköti, hogy teljesítménybérezés esetén a megjelelölt közfoglalkoztatotti minimálbértől, illetve garantált közfoglalkoztatotti bértől (az utóbbi a középfokú szakképzettséget igénylő közmunkából eredő jövedelem) lefelé és fölfelé is eltérhet.

Nem lehet szabadon kizsákmányolni a menekülteket

A rendelet a magyar jogrendbe illeszt az Európai Tanács által hozott jogszabályokat is, melyek harmadik országbeli (EU-n kívüli országokból származó) állampolgárokra vonatkozik, akiket úgy alkalmaznak, hogy nincsenek érvényes tartózkodásra és munkavállalásra jogosító papírjaik. Eszerint a munkáltatóknak kötelességük megtéríteni az elmaradt munkabérüket és egyéb járandóságaikat, és a díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért (Magyarországon a rendes minimálbért, vagyis jövőre bruttó 93 ezer forintot) kell figyelembe venni. A munkaviszony fennállását pedig legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell, amennyiben ettől eltérő időtartam be nem bizonyosodik.