Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Máig nem világos teljesen, mit követtek el a Nestlé Hungária Kft. alkalmazottai, akiket idestova másfél éve azzal vádolnak, hogy 2005–2007 között jogosulatlanul juttatták a céget 220 millió forintnyi európai uniós támogatáshoz. Az ominózus szubvenciót olyan exportra lehetett igénybe venni, amelyhez az unió területéről származó cukrot használt fel a gyártó.
A Nestlé az említett 3 évben 22 ezer tonna unión belüli cukrot vásárolt és mindössze 1800 tonna után igényelt támogatást; a baj valószínűleg onnan eredt, hogy az unión belülről és kívülről érkező nyersanyag összekeveredett – súgta meg a HVG-nek a történet egyik ismerője. Az ügyben még elsőfokú ítélet sincs, a Fővárosi Bíróság azonban annyit megtett, hogy felszabadította a feltételezett kárral egyenértékű vagyoni zárlatot.
Végel Dániel
Az édesipari multi számára anyagilag nem különösebben megterhelő, viszont igencsak kínos történetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozó részlege derítette fel. Ők többek között a bűncselekmények egy sajátos ágával, az „Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértésével”, elsősorban az uniós pályázati csalásokkal foglalkoznak. Ez a deliktum önálló paragrafusként (a 314-esként) szerepel a büntető törvénykönyvben, hasonlóképpen, mint a többi tagállamban. A külön szabályozást az indokolta, hogy rengeteg pénz sorsa forog kockán: az Új Magyarország programban például a 2007-es indulás óta több mint 58 ezren pályáztak, közel 4,5 ezermilliárd forintot nyertek el az uniós kasszából, amiből 1,7 ezermilliárdot már ki is fizettek – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyilvántartásából. A NAV nyomozói csak tavaly 2,6 milliárd forintnyi visszaélésre derítettek fényt, ám ebbe a bűnös szándék leleplezése miatt a meghiúsult pályázatok nem tartoznak bele.
„Guruló milliárdok vannak, efelől nincsenek illúzióink. Szervezett elkövetést azonban nem lehet feltárni, a korrupció pedig nem a mi hatáskörünk” – adott rövid értékelést az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos visszaélések felderítéséről a minap Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese. Miközben a nyomozók feltételezik, hogy Magyarországon az elmúlt években „pályázatíró maffia” nőtt fel, ezt nem tudják bizonyítani, és zömmel egymástól elszigetelt, egy- és ötvenmillió forint közötti, „pitiáner” bűnesetekben nyomoznak.
A jéghegynek csak a csúcsa lehet még az a tavaly lebukott, 354 millió forintos csalásikísérlet-sorozat is, amelynél ugyanaz a szakértő cég adta be több tucat vállalkozó száznál is több fiktív pályázatát. Ügyesebb volt az a Bács-Kiskun megyei repülőgépgyártó, amelynek sikerült 132 millió forint uniós támogatást szereznie nem létező fejlesztéséhez, sőt az ahhoz gyártott hamis számlákkal még közel 230 millió forintnyi adót is elcsalt. Kisebb tételben játszott egy kerékpárgyártó, amely saját tervezésű biciklijeinek korszerűsítésére nyert el 160 millió forintot, a tizedét meg is kapta, ám egy helyszíni vizsgálat során kiderült, nincsenek meg a dokumentációban feltüntetett kétkerekűk.
„A fiktív uniós pályázatokat beadók vagy maguknak és bűntársaiknak akarnak könnyen pénzt szerezni, vagy adósságcsapdába kerültek. Volt olyan esetünk, amikor az elnyert támogatás azonnal a pályázót finanszírozó bankban landolt, amely vélhetően benne volt a turpisságban, de még egyetlen hitelintézetet sem sikerült lebuktatnunk emiatt” – fejtegette Sors. Akkor sem lehetnek biztosak a „fogásban”, ha lezártak egy ügyet, mert az ügyészség és a bíróság sokszor másképpen ítéli meg az uniós kasszát érintő visszásságokat. A HVG birtokába került egyik bírói ítélet például mindössze néhány havi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki két vádlottra, akik hamis – saját tulajdonú földjeiket a valósnál nagyobbnak feltüntető – bizonylatok alapján igényeltek támogatást mezőgazdasági gépekre. A nyomozók nehézségeit tükrözi, hogy tavaly 49 csalásgyanús ügyet fejeztek be, ám mindössze kilencben tettek vádemelési javaslatot, míg az idén eddig 29 esetből tízben jutottak el odáig.
A büntetőeljárások anomáliái részben abból fakadnak – mondják jogi szakértők –, hogy a magyar büntetőjogba nem sikerült jól beilleszteni az említett 314-es paragrafust. Egyrészt a hatóságok gyakran elfeledkeznek arról, hogy a közös kasszát nemcsak a kiadási oldalon (pályázati pénzek), hanem a bevételi oldalon is meg lehet rövidíteni, adócsalások révén. Az utóbbiakat azonban kizárólag a saját államkassza megcsapolásaként szokták értelmezni a hatóságok. Másrészt, legyen szó akár a kiadási, akár a bevételi oldalról, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértéséért maximum ötéves börtönbüntetést lehet kapni, miközben a hasonló ügyekben bevethető egyéb paragrafusok – adócsalás, csalás, vesztegetés stb. – következménye ennek akár a duplája is lehet. Nem véletlen, hogy a Nestlé ügyét például csalássá minősítette át az ezt az esetet komolyan vevő vádhatóság. A HVG információi szerint ez az esetlegesség megszűnhet, mivel a honi jogba 2002-ben átültetett paragrafust hamarosan átírják. Kijavítják benne például azokat a fordítási hibákat, amelyek miatt még azzal a – Magyarország által paradox módon csak 2009-ben ratifikált – uniós egyezménnyel sincs összhangban, amelynek alapján született.
GYENIS ÁGNES
