Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Orbán-kormány felállása óta a Közgép vezette konzorciumok több mint 200 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzési tendereket – írja a Magyar Narancs online kiadása, a közbeszerzési értesítőkben megjelent adatsorokat összesítve. Ez az összeg különösen mellbevágó, ha azt nézzük, hogy tavaly összesen 680,5 milliárd forint összegben folytattak le érvényes közbeszerzési eljárásokat a központi költségvetés alá rendelt intézmények, helyi önkormányzatok, illetve közjogi szervek.
A Közgép mintegy negyvenöt közbeszerzési pályázat kedvezményezettjeként tűnik fel a magyarnarancs.hu listáján. (A lista a honlapon megtekinthető.) Ebben csak azok a közbeszerzések vannak, melyeken a Közgép Zrt. saját néven vett részt, és nincsenek információk a Közgép tulajdonában vagy akár csak „vonzáskörzetében” lévő kisebb vállalkozások pályázati sikereiről.
AP
Mindegy, hogy ki a megrendelő
A Közgép Zrt., több céggel konzorciumban, 115 milliárd forint értékben nyert el megbízást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től a Szajol–Püspökladány vasútvonal felújításához kapcsolódó projektekben, melyek 85 százalékban uniós pénzből valósulnak meg. Szintén jól szerepeltek a Közgép vezette konzorciumok a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MKN) eddig meghirdetett pályázatain is: hat esetben lettek tendernyertesek, összesen mintegy 41 milliárd forint értékű megbízást bezsebelve.
A Közgép Zrt. az önkormányzati szférában is aktív: a szolnoki önkormányzat által a kerékpáros-gyalogos Tisza-híd építési munkálataira kiírt 1,225 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázatot éppúgy megnyerte, mint a székesfehérvári szennyvízcsatorna hálózatának bővítését (7,83 milliárd forint). Dolgozhat Győrben, Nagykanizsán és Siófokon (többmilliárdos megbízás), Keszthelyen, Balatonfüreden (közel egymilliárdos megbízás) és Csongrádon (sok tízmilliós megbízás).
Kapcsolati háló |
A kormányváltás után a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő vezérigazgatójának Orosz Ferencet nevezték ki, aki az első Orbán-kormány alatt az MFB igazgatóságában együtt dolgozott Petykó Zoltánnal, aki később, egészen a 2010-es kormányváltás előtti hónapokig vezette a Közgépet, és azt követően az uniós pályázati pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke lett (a kormányváltás után Nyerges Zsolt váltotta őt a Közgép élén). A Magyar Közút Nonprofit Zrt. élén szintén váltás következett be a kormányváltást követően. Az új vezérigazgató, Kovács Ákos az első Orbán-éra alatt az akkori Vegyépszer Zrt. tulajdonában lévő Mahíd 2000 Zrt.-t, illetve az MFB által is tulajdonolt Középületépítő Zrt.-t vezette. A Magyar Narancs egy korábbi cikkében írt arról is, hogy az új közbeszerzési törvény a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közelségében íródott, megfogalmazásában pedig mások mellett közreműködött – a Nyergeshez hasonlóan szolnoki illetőségű – Hegmanné Nemes Sára, az NFM kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára, valamint Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Tanács elnöke is. A Közgép egykori vezetőségéből pedig nem csak Petykó Zoltán kapott pozíciót kormányzati, illetve állami cégnél, hanem az egykori it-tag Schváb Zoltán lett az NFM helyettes államtitkára. |
