Tavaly a termelés 5,4 százalékkal volt magasabb, mint előző évben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index decemberben 7,4 százalékkal csökkent. Egy évvel korábban, 2010 decemberében még 10,5 százalékos volt a havi visszaesés.

A 2009-es 17,8 százalékos visszaesés után, a 2010-es 10,6 százalékos és a tavalyi 5,4 százalékos emelkedéssel a termelés csak megközelítette a 2008-as kibocsátási volument.

Az elemzők várakozásai széles sávban ingadoztak: volt olyan szakértő, aki szerint decemberben 3,2 százalékkal nőtt az ipari termelés 2010 azonos időszakához viszonyítva, mások a bázishatás miatt 10,5-13,0 százalékot prognosztizáltak. Az elemzők azt várták, hogy az éves átlagos növekedés 5,5-6 százalék volt.

Az ipari termelés volumene 2011 novemberében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanaphatástól megtisztított éves index megegyezik a kiigazítatlannal.

2010 decemberében az ipari termelés 7,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, munkanappal kiigazítva az éves összevetésű növekedés 5,6 százalék volt.

Elemzők szerint azonban a várakozásoktól elmaradt az ipari termelés tavaly decemberben, ezért nem kell túlságosan messzemenő következtetést ebből levonni, mivel szerintük nagy bizonytalanságot hordoz az adat magában. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője azt közölte, a várakozásoktól lényegesen elmaradva, 2,1 százalékkal nőtt az ipari termelés tavaly decemberben, azonban munkanaphatástól megtisztítva 6,7 százalékra gyorsult a növekedés az előző havi 3,5 százalék után. Ez utóbbiban lényeges szerepet játszik a bázishatás, mivel havi összevetésben 7,4 százalékkal csökkent az ipari termelés. 

A szakértő szerint a havi visszaesés önmagában nem tekinthető váratlannak, mivel a külső kereslet lassulása, az ipari megrendelések csökkenése, valamint a novemberi jelentős növekedés erre utalt, azonban a vártnál alacsonyabb éves növekedést részben az okozhatta, hogy az egy évvel korábbi bázist jelentősen felfelé módosították. 

Suppan Gergely szerint immár a harmadik éve megfigyelhető, hogy decemberben jelentősen visszaesik a szezonálisan és munkanappal kiigazított termelés az előző hónaphoz képest, ami felveti annak a kérdését, hogy a termelők megváltoztatták termelési szokásaikat, így a szezonális kiigazítás nem megfelelően szűri ezt a jelenséget. 

A szakértő szerint az is megfigyelhető, hogy a decemberi jelentős mértékű visszaesést hasonló mértékű növekedés kíséri januárban, így az év első két hónapjában 0-1 százalék  körüli növekedésre számítunk, azonban a márciusban elinduló termelés a kecskeméti Mercedes üzemben, illetve a javuló német gazdasági kilátások hatására újra gyorsulhat az ipari termelés. Az év második felében a külső konjunktúra enyhe javulása, valamit a tavaly év közepétől jelentkező gyenge bázisok is hozzájárulhatnak a termelés növekedéséhez, azonban a belső kereslet hiánya továbbra is negatív hatással lehet a termelésre. Suppan Gergely azzal számol, hogy az idén az ipari termelés bővülése 5,5-6 százalékos lesz.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint az adatok nagy bizonytalanságot hordoznak magukban, szerinte az is elképzelhető, hogy a számok módosulnak a végleges számításokkor. Ezért - mint fogalmazott - nem kell túlságosan messzemenő következtetést levonni. Megjegyezte, hogy már a várakozások is széles sávban ingadoztak. Az Erste Bank szakértője az idei évre az ipari termelés 3,5 százalékos bővülését tartja reálisnak. Szerinte a már közzétett feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek alacsonyabbak az idén, mint egy évvel ezelőtt, ezért az első félévben nem várható jelentős növekedés.