Oszkó Péter elmondta, hogy az előző kormányzat idején kemény tárgyalásokat folytattak az oroszokkal azért, hogy lehetővé tegyék a Malév megmentését, és ezt a következő kormány számára biztosítsák. Mint mondta, amikor hivatalba léptek, a Malév 100 százalékosan orosz tulajdonban volt egy olyan privatizáció eredményeként, amelynek feltételeit Borisz Abramovics cégcsoportja nem teljesítette, emiatt nehéz helyzetben volt a cég, tulajdona visszahullt a finanszírozó orosz bankra, amely közölte, hogy nem finanszírozza tovább a légitársaságot.

Nyilvánvaló volt, hogy ha nem tesznek semmit, akkor 2010-ben a Malév leáll - mondta Oszkó Péter, aki szerint a visszaállamosítás során "mindent kipréseltek" a tárgyalásokból. "Minden furcsa összeesküvés-elmélet megcáfolódik, hiszen az, hogy mi akkor lehetővé tettük a Malév megmentését, az sem a versenytársak érdekeit nem szolgálta, sem az oroszokét, senkiét, csak azt az érdeket szolgálta, hogy 2010-től kezdődően legyen lehetőség a Malév továbbélésének biztosítására" - mondta.

A terv az volt, hogy vissza kell szerezni az állami tulajdont. Úgy tudtak megállapodni az oroszokkal, hogy 95 százalékig mentek el,  ez az államnak akkor pénzébe nem került, és 5 százalékig benne maradtak az oroszok. Elmondta: tervet készítettek arra, hogy önfinanszírozóvá válhasson a Malév, ami nagyon radikális átalakításokat igényelt volna a flottában, a járatszámokban és a munkavállalói állomány tekintetében is. De volt egy B terv is, hogy ha ez nem sikerül, ha itt a vége, akkor fel kell készülni a kormánynak egy új légitársaság elindítására. "Nem fordulhat elő úgy a Malév csődje (...), hogy nem kész a kormány, hogy új légitársaságot indítson. Ehhez viszont vissza kellett szerezni az állami kontrollt" - fogalmazott.

Oszkó Péter a műsorban azt mondta: mindezekről egyeztetett a fideszes Varga Mihállyal, akivel nemcsak sms-eket váltottak, hanem nagyon sok megbeszélést folytattak. "Jeleztem, hogy mi mindenre kell felkészülni, jeleztem, hogy nagyon nagy terhek vannak a Malévon, jeleztem, hogy ezektől nem tudjuk megszabadítani a Malévot" - mondta, hozzátéve, hogy a két lehetséges forgatókönyvről is részletes tájékoztatást kapott akkor a Fidesz. "Ezeknek a tudatában folyt az a párbeszéd, amikor én azt érzékeltem, hogy a Fidesz akarja, hogy megtörténjen ez a visszaállamosítás, mert szeretne valamit kezdeni a Malévvel. Hát sajnos nem tudott" - fogalmazott. A volt pénzügyminiszter szerint új lehetséges befektetőket is irányítottak a Fideszhez, például tárgyaltak már akkor is a Travel Service céggel is.

A volt pénzügyminiszter elmondta, hogy a Wizz Air nem kérte őt fel igazgatósági tagnak, hanem - harmadmagával - ő pályázott a tagságra. Kommunikációs szempontból hibának nevezte, hogy ezt akkor nem jelentette be határozottabban, de hozzátette: sok helyen beszélt erről, szerinte kormányzati tisztségviselőknek is mondta. Egy kérdésre válaszolva jelezte: a Wizz Air nem feljelentette a Malévot, hanem bejelentést tett az uniónál egy állami támogatási ügyről, amiben szerinte nem is a Wizz Air volt az első, a versenytársak közül sokan tettek bejelentést, hogy megakadályozzák a Malév további támogatását. Ismételten kijelentette, hogy ebben a döntésben semmilyen módon nem vett részt a cégnél.

Oszkó az Átlátszó.hu cikkéről

Az Átlátszó.hu oknyomozó portál vasárnap közölte azt a birtokába került hivatalos levelet, amely szerint a kínai HNA Group, a Hainan Airlines anyacége már tavaly októberben lemondott a “Malév-projektről”. Ezt Adam Tan, a kínai óriáscég ügyvezető igazgatója írta meg Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszternek. A hírre Oszkó Péter is reagált a Facebookon.

Oszkó szerint a Hainan-levélből kiderül, hogy nem volt semmiféle kódolt csőd a Malév történetében 2010 után, a vállalat összeomlását - ahogyan azt a hvg.hu-n vezetett blogján is kifejti - a sikertelen befektetői tárgyalások okozták. A levél alapján - írja - a befektetői tárgyalások mindig is egy új Malév elindításáról szóltak, tehát hamis minden olyan állítás, miszerint bármilyen befektetőt a Malév korábbi öröksége riasztott volna el. Oszkó azt írja: a Hainan egyértelműen arra panaszkodott, hogy a kormány nem mutatott megfelelő együttműködést és nem adott megfelelő üzleti információkat az új légitársaság terveinek összeállításához.

A potenciális befektető egyértelműen azt jelezte - értelmezi Oszkó a levelet -, hogy a saját információi alapján összeállított üzleti terve szerint egy új, a korábbi kötelezettségektől és mindenféle múltbeli tehertől megszabadított Malév is folyamatosan veszteséges lett volna, legalábbis a kormány aktív együttműködése nélkül nem volt képes maga fenntartható üzleti modellt kialakítani, a veszteségek finanszírozását pedig nem kívánta vállalni. A volt pénzügyminiszter szerint a levél megszületéséből az is jól látható, hogy mindez jóval a tiltott állami támogatásokról szóló brüsszeli határozat előtt született, tehát amellett, hogy egy újonnan indított Malévot egyébként sem sújtottak volna a brüsszeli határozat terhei, az események időbeliségéből is következik, hogy nem az uniós határozat riasztotta el a befektetőket.

Elmondható tehát, írja Oszkó, hogy a Hainan kifogásként a kormányzati együttműködés hiányát, illetve a tervezett Malév működésének várható veszteségességét említette azok között az okok között, amelyek miatt nem kívánt részt venni a nemzeti légitársaság megmentésében és finanszírozásában. Az indokai között egyetlen olyan sem szerepel, amely bármilyen módon összefüggésbe lenne hozható a Malév 2010-es visszaállamosításával, vagy akár korábbi működésével.