Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A képviselők 232 igen szavazattal, 74 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Kósa Lajos és Dancsó József törvényjavaslatát.
Az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványban a XVII. kerület fideszes polgármestere, Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis - ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal - helyi adót kelljen fizetni utánuk. A módosítást a múlt héten a Ház annak ellenére szavazta meg, hogy azzal a kormány képviselője nem értett egyet a költségvetési bizottság ülésén.
Az Origo két héttel ezelőtti írása alapján mivel a repülőterek túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, a közteher lényegében csak a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret, pontosabban az azt üzemeltető Budapest Airport (BA) tulajdonosát, a német Hochtief csoportot sújtja majd.
A módosító indítvány múlt heti elfogadása után a BA arra hívta fel a figyelmet, hogy újabb pénzügyi terheket ró a cégre a módosítás, miközben a Malév csődje miatt a budapesti repülőteret üzemeltető vállalat egyébként is a túléléséért küzd.
A cég emlékeztetett arra, hogy tavaly 675 millió forint telekadót fizetettek. A hétfőn elfogadott törvénymódosítás viszont rekordnagyságúra, 2,25 milliárd forintra emeli az évente fizetendő adót, ez a tavalyi 330 százaléka - emelte ki a vállalat akkor, kifejtve, hogy "miközben az egész magyar légiközlekedés eddigi legsúlyosabb válságát éli, és az iparághoz kapcsolódó vállalatok - köztük a Budapest Airport - a puszta túlélésükért küzdenek, a telekadóprés további szorítása súlyos károkat okoz".
