Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A hitel az hitel, a kudarc az kudarc – bárki is van kormányon – szögezi le szerdán megjelent cikkében a Magyar Hírlap újságírója, Szajlai Csaba, hozzáfűzve: az úgynevezett „pénzügyi védőháló”, vagyis a számunkra fenntartandó 10-20 milliárd eurós IMF-hitelkeret nélkül nem, vagy csak nagyon drágán lehetne a magyar államháztartást finanszírozni, az államadósságot megújítani.
A Magyar Hírlap munkatársa múlt héten pénteken azzal került be a hírekbe, hogy személyeskedő hangvételű cikkben támadta őt meg egy cikkéért a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, szóvá téve az újságíró múlt csütörtöki cikkének tartalmát. Szajlai akkor azt írta, hogy miközben gazdaságunk visszaesik az idén, és a nulla fölötti növekedés is a Mercedes-beruházásnak köszönhető, valamint egymást érik a költségveti hiánycél megtartására hozott pluszintézkedések, Matolcsy miniszter pozitív államháztartási adatokról és fenntartható gazdasági növekedésről mint örömhírről győzködi Brüsszelt. Matolcsyék közleménye azzal vádolta Szajlait, hogy bírálata miatt felelőtlen, ártó szándék vezérli, és tiszteletlenséget követ el hazájával szemben.
Matolcsy György
MTI / Beliczay Lászól
Tegnapi, Vér, veríték, Valutaalap című cikkében Szajlai úgy fogalmaz, hogy "hiába vagyunk tanúi a 'költségvetési trendfordulónak' (copyright NGM), ha március végére már az egész évre tervezett államháztartási hiány kilencven százaléka összejött, és úgy tűnik, tízmilliárd forintos tételekből szükséges a büdzsét rendre összerakni".
Szajlai felidézi Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának nyilatkozatát, amely szerint „vért és verejtéket hullajtva” tárgyalnak az IMF-fel, ám hozzáteszi, számára érthetetlen volt eddig is, hogy "tripla bóvlis" országként mi értelme volt eddig eljátszani a „puhuló elszántságot” a hitelfölvétellel szemben. A javuló piaci hangulatból ugyanis az ország nem tudott profitálni - írja, ráadásul, teszi hozzá, a magyar fél időhúzását a piac kezdte beárazni, így a magyar állam immár kilencszázalékos kamatszinten tud kölcsönhöz jutni a nemzetközi piacon.
A Magyar Hírlap munkatársa szerint senkit nem érdekel az a panaszunk, hogy az Európai Unió politikai ügyeket is kever a hiteltárgyalások feltételei közé, mivel Brüsszel arról állapodott meg korábban Washingtonnal, hogy az IMF-kölcsönt alapvetően az EU illetékesei bírálják el, valamint azért, mert nem a hitelnyújtók kérnek kölcsönt, hanem Magyarország.
