szerző:
Index
Tetszett a cikk?

Többen is megfogalmazták aggályaikat az MVM december 2-i közgyűlésén azzal kapcsolatban, megéri-e belevágni egy mobilcég kiépítésébe itthon. Az Index a közgyűlés jegyzőkönyvére hivatkozva azt írja, hogy többek között Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke beszélt kételyeiről, aki akkor a felügyelőbizottság elnöke volt a társaságnál. Az MVM vezetői állítólag azzal érveltek, hogy az új szolgáltató valószínűleg nem tartozik majd a közbeszerzési törvény hatálya alá, így „kellő flexibilitással fog rendelkezni”. Az Index szerint a koncepciót korábban Fellegi Tamás sem támogatta.

Az MVM-től kikért jegyzőkönyv szerint a tavaly decemberi közgyűlésen a Magyar Villamos Művek (MVM) egyik magánrészvényese arra volt kíváncsi, megéri-e belevágni egy negyedik mobilszolgáltató létrehozásába, ha az állami cégek konzorcium győz a tenderen. Állítólag azt a választ kapta a levezető elnöktől, hogy a részvételről nem az MVM menedzsmentje győzött. Ezzel a cikk szerint valószínűleg arra utaltak, hogy a döntést a kormány hozta meg.

Kovács Árpád, a felügyelőbizottság akkor elnöke az ülésen kétszer is elmondta, hogy „a projekttel összefüggő közvetlen gazdasági kockázatok mértéke indokolja az egyéb nemzetgazdasági előnyök és megfontolások lényegesebb vizsgálatát”. A jegyzőkönyv kivonata szerint az ülésen erre senki nem reagált.

A beruházást megelőző vizsgálatokról az ülésen Bács Zoltán stratégiai vezérigazgató-helyettes beszélt. Azt mondta, hogy különböző tanácsadók bevonásával vizsgálták a mobilpiacon való megjelenést, és ők úgy vélték: a beruházásra költött pénz bőven megtérül.

A jegyzőkönyv szerint a vezérigazgató-helyettes arról is beszél: ha megnyerik a tendert, akkor az állami mobilcég valószínűleg nem fog a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozni. "Ez alapján a társaság kellő flexibilitással fog rendelkezni" - fogalmazott Bács Zoltán. Bár a jegyzőkönyvben szereplő mondat nem egyértelmű, az MVM valószínűleg arra számít, hogy az állami mobilcégnek a saját fejlesztései előtt nem kell majd közbeszerzési eljárásokat lebonyolítania – olvasható a cikkben.

Fazekas István

Az Index úgy tudja, hogy a kormányból sem volt mindenki optimista a tervvel kapcsolatban, Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter például nem támogatta azt, mert a telített mobilpiac miatt a többi milliárdos állami beruházás évekig nem lenne kifizetődő.

Kormányzati források az Indexnek azt mondták: az Orbán-kormány úgy vélte, nem volt helyes lépés, hogy az Antall-kormány 1993-ben privatizálta a Matávot, későbbi nevén a Magyar Telekomot, és ez is az állami mobilszolgáltató létrehozása mellett szólt.

A Magyar Posta részvétele mellett szólt az, hogy országos hálózattal rendelkezik, így könnyen el tudja érni az embereket. Ráadásul 2013 januárjától a magyar postai piac is megnyílik az európai szolgáltatók előtt, így a vállaltnak új feladatokat kell találnia. A konzorcium a Posta irányításával jött létre, domináns szerepét mutatja, hogy az Index információi szerint a Posta korábbi vezetői irányíthatják majd az állami mobilcéget.

Vezető szerepet kaphat Kalmár István, aki a kormányváltás után néhány hónapig volt a posta vezetője, most pedig az adóhivatal egyik elnökhelyettese. A Figyelő című hetilap szerint a mobilcég vezérigazgatója Schmidt Pál lehet, aki 2010 júniusától 2011 júliusáig volt a Posta vezetője.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság augusztus elején írt ki pályázatot a negyedik mobilfrekvenciára. A közbeszerzési eljárásra december 8-ig lehetett pályázni, ezen a Magyar Posta Zrt., az MVM és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. konzorciuma is elindult. Az NMHH január végén hirdetett eredményt, a tendert az állami konzorcium nyerte meg, amely később MPVI Mobil Zrt. néven vállalattá alakult. A döntést a piacon lévő mobilszolgáltatók megtámadták.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!