A gazdasági érdekképviseletek meglehetősen értetlenül állnak Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár közleménye előtt, amely a kiegészítő bérkompenzációs pályázat iránti alacsony érdeklődést azzal magyarázta, hogy a cégek már túl lehetnek a válságon. Szerintük a rossz gazdasági klíma és az, hogy évek óta nincs gazdasági növekedés, jóval inkább visszahathat arra, hogy a vállalkozók nem mernek olyan kötelezettségekbe belemenni, melyeket ez az állami pályázat is előírt a számukra.

A lehetőségek kevesebb mint harmada

A kiegészítő bérkompenzációs pályázat lezárultáig a magyarországi cégek összesen 4538 pályázatot adtak be; az utolsó napon mintegy hatszázat - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kedd délelőtti közleménye. Czomba Sándor azzal kapcsolatban, hogy a 21 milliárd forintos keretből csupán 5,9 milliárd forintnyi támogatási igényelnek a cégek, azt mondta: "Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott".

Ez meglehetős cinizmusnak hat annak fényében, hogy épp kedden jött ki a várakozásokat messze alulmúló aktuális GDP-adat, amely 0,7 százalékos visszaesést mutat. És azt tekintve is, hogy áprilisban, a pályázat meghirdetésekor Czomba még 450-650 ezer munkavállaló megsegítését vizionálta - attól függően, hogy a cégek a 2 százalékos vagy a 3 százalékos kiegészítést célozzák meg. Mivel a keretnek kevesebb mint a harmadára adtak be igénylést, ezért  Czomba korábbi fejszámolását követve legfeljebb 126-182 ezren juthatnak bérkompenzációhoz.

Szigorú feltételek

Igaz, nincs is min csodálkozni: a kiegészítő bérkompenzációban való részvételt szigorú pályázati feltételekhez kötötték. Csak azok a cégek kaphatnak támogatást, amelyek az összes dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt. A vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya nem lehet több 20 százaléknál és a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. Ezen kívül a cégnek nem lehetett az elmúlt három évből köztartozása, és olyan munkavállalók után sem kaphatott támogatást, akiket az állam már más formában (pálykezdő, csökkentett munkaképességű stb.) támogat. A cégeknek sok idejük nem volt a döntést megfontolni: a pályáztatást egy hónap alatt zavarták le.

Fazekas István

Ezzel szemben a támogatás mértéke a 2012. évi elvárt 5 százalékos béremelésből legfeljebb 3 százalékpontnak megfelelő rész lehetett, a szociális hozzájárulási adóval megfejelve, melyet visszamenőlegesen két részletben fizetnek ki. Ugyanakkor a támogatás lehetőséget biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy mélyebben belelássanak egy cég működésébe. A kapcsolódó törvények pedig azt is megengedték, hogy a munkaügyi ellenőrzések a jövőben kiterjedjenek az elvárt béremelés ellenőrzésére is, mely eredetileg azért született, hogy az szja-módosítások következtében a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek értékét megőrizzék.

Czomba a kudarcos számok ellenére sajtóközleményében úgy ítélte meg, hogy összességében hatékonyan működik a bérkompenzáció rendszere.

Jövőre nincs ilyen támogatás betervezve

"Nem is nagyon értettem az államtitkár optimizmusát, aki azt prognosztizálta, hogy majd az utolsó napokon felpörögnek, és lesz majd tolongás. Mi nem voltunk ennyire optimisták" - mondta a hvg.hu-nak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. A támogatás paraméterei közül azt például előre tudni lehetett, hogy ha a támogatás az idei évre szól csak, és a jövő évtől kezdve a vállalkozásoknak maguknak kellene ezt a többletköltséget kigazdálkodniuk, akkor aligha lesz sorban állás.

Ez a támogatás azt a vállalkozói kört nem érintette meg, amely lényegében 8 éve azt érzékeli, hogy nincs gazdasági növekedés, nincs kilátása a piacbővülésre, és a fogyasztás egyfolytában szűkül.

Rosszul lőtték be a feltételeket

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára is azon a véleményen van, hogy nehéz sikerként értékelni, ha az állami pénzkeretnek csupán egyharmadára van jelenlkező. A főtitkár olvasatában inkább úgy értelmezhető, hogy a támogatáshoz jutás feltételeit lőtték be rosszul az NGM-ben.

De persze következtethetünk ebből arra is, hogy a cégek az elmúlt idők recessziós környezetéből kiindulva nem láttak a bővülésben, illetve a béremelésben perspektívát. Sokkal inkább munkaidő- és fizetéscsökkentést, elbocsátást tartanak reálisnak - mondta Dávid. A főtitkár szerint az sem túl szerencsés, hogy az érintett vállalatoknak némi állami támogatásért cserébe "túlságosan meg kellene magukat mutatniuk". Márpedig a cégek egy része nem keresi az adóhatóság figyelmét Magyarországon.

Ezzel együtt azt javasolnám, hogy ha már ez az eleve erre a célra elkülönített 15 milliárd forint megmaradt, akkor azt a tárca gyorsan fordítsa foglalkoztatás-ösztönzésre, munkahelyteremtő és -megtartó intézkedésekre. Különben ennek a pénznek nyoma nem vész - mondta Dávid Ferenc. Persze, csak akkor, ha az államnak nem eleve az volt a célja a pályázat túlszabályozásával, hogy minél kevesebben vegyenek rajta részt.