A Nemzetközi Bankárképző alelnöke a Portfolión megjelent elemzésében kiemelte, hogy a különböző negatív folyamatok, mint például a végtörlesztés, a devizaárfolyamok hektikus változásai és a bankadó miatt nehéz értékelni, hogy merre is tart a magyar bankrendszer. Az ugyanakkor biztos, hogy 2011 a pénzügyi szektor fekete éveként kerül be az annalesekbe, amely hosszabb időre rányomja a bélyegét a szféra és a gazdaság fejlődésére.

A pénzügyi intézmények eredménye mínuszba fordult 2011-ben, a teljes szektorban -302 milliárd forint az eredmény. A hazai és nemzetközi tőkemegfelelési szabályozás viszont tovább szigorodott, ami a tőkeszint megerősítését irányozza elő. A bankoknak így nincs más választásuk, mint a hitelezési aktivitás jobb esetben szinten tartása, rosszabb esetben csökkentése.

A piaci részesedését az OTP és az Erste Bank tudta jelentősen, 1 és 0,7 százalékkal növelni, míg a K&H, Raiffeisen, CIB Bank, MKB Bank részesedése csökkent. Korábban még az MKB és a K&H volt versenyben a dobogó második fokáért, ám a majdnem 30 százalékkal rendelkező OTP mögötti pozíciót mostanra már stabilan átvette az Erste Bank (11,2 százalék).

21 százalékkal csökkent a vállalati hitelállomány

A Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke elemzésében hangsúlyozta, hogy a vállalati hitelállomány reálértéken 2009 óta folyamatos csökkenést mutat, az utóbbi három évben változatlan árfolyam mellett 21 százalékkal, 1500 milliárd forinttal csökkent a hitelek összege. Ez a tény jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági növekedés kilátásait. A vállalati hitelállomány 87 százaléka mindössze hét bank kezében koncentrálódik, bár a koncentráció aránya az utóbbi csökkent. Míg sokáig az MKB Bank volt piacvezető ebben az üzletágban, mostanra a CIB Bank vette át az első helyet ezen a területen, még úgyis, hogy időközben náluk is csökkent a hitelállomány.

A mikro, kis- és középvállalkozások (kkv) számára nyújtott bruttó hitelállomány a tavalyi év során forintban, nominálisan 2 százalékot emelkedett, ami reálértéken csökkenést jelent. Az ugyanakkor pozitív jel, hogy nem csökkent a beruházási hitelek állománya és emelkedett a forint hitelek aránya is.

A vállalati betétállomány 2011-ben négy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A tavalyi évet a forinthitelek 9,4 százalékos növekedése, míg a devizabetétek 6,4 százalékos csökkenése jellemezte a vállalatoknál. A vállalati betétállományon belül továbbra is az OTP rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel (közel 15%), őket követi az MKB Bankot megelőző K&H Bank, az UniCredit, Raiffeisen és a CIB Bank.

Végtörlesztés: ezemilliárddal csökkent a lakossági hitelállomány

2011. december 31-ig a végtörlesztés és a kiváltó hitelek következtében a lakossági hitelállomány 540 milliárd forinttal, majd 2012 első két hónapjában további 477 milliárd forinttal csökkent. A konstrukció 360 milliárdos veszteséget okozott a hitelintézeti szektorban, ennek összege a bankadó 30 százalékéig beszámítható volt. A hitelállomány csökkenése ugyanakkor a szektor jövőbeni jövedelmi pozícióját is rontja, a háztartásokból származó kamatbevétel évente 12-15 százalékkal lehet kevesebb a bankoknál.

Marsi Erika elemzésében hangsúlyozta, hogy a háztartásoknak nyújtott hitelállománya a hitelintézeti átlagnál jobban csökkent, a piaci részesedés szempontjából ugyanakkor nem történt változás, továbbra is piacvezető az OTP.

A lakossági betétállomány 2011-ben nominálisan 5,6 százalékkal növekedett, amihez minden valószínűség szerint a lakosság részére, a magánnyugdíjpénztárakból kifizetett 233 milliárd forintnyi reálhozam is hozzájárulhatott. A devizabetéteknél ugyanakkor 100 milliárdos csökkenés következett be a tavalyi évben.

Míg 2011-ben a végtörlesztéshez a lakosság a devizabetétek mellett befektetési jegyeket, biztosítástechnikai tartalékokat használt fel és tovább növelte nem banki tartozásait is, addig az idei első két hónapban a lakosság a végtörlesztéshez szükséges forrás 90 százalékát (270 milliárd forint) bankbetétekből finanszírozta. Ennek következtében nagymértékben csökkent a lakossági betétállomány is. Bár továbbra is az OTP kezeli a lakossági betétek 34 százalékát, tíz százalék feletti növekedést tudott felmutatni a CIB Bank, Raiffeisen, MKB Bank és az FHB is ezen a területen a tavalyi évben.

A lakossági nemfizetési adatok egyre rosszabbak

2011 végén a 90 napja nem fizető vállalati hitelek aránya 15 százalék, míg ugyanez a lakossági oldalon 13 százalék volt. A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 2010 óta jelentősen romlott: a 90 napja nem teljesítő vállalati hitelek állománya 43 százalékkal (304 milliárd forinttal), a lakosságiaké 36 százalékkal (257 milliárd forinttal) nőtt tavaly. Míg a vállalati szektor tekintetében elképzelhető, hogy elértük a "portfólióromlás alját”, addig a lakossági szektorban még nem vagyunk a mélypontnál, a korábban nem problémás vagy csak kisebb fizetési gondokkal küszködő hitelek minősége is romlóban van.

A 100 százalékot jelentősen (144 százalék) meghaladó hitel/betét mutató azt jelenti, hogy a hitelezési szint fenntartásához a bankrendszer külső forrásokra szorul. A hitelezési aktivitás feléledését ugyanakkor lassíthatja az a folyamat, hogy a bankrendszer külső forrásai nominálisan és a mérlegfőösszegre vetítve is csökkentek 2011-ben.

A tőkéjük negyven százaléka elveszett

A Nemzetközi Bankárképző alelnöke elemzésében kiemelte, hogy a bankrendszer 2011. évi tényleges eredményéről nem áll rendelkezésre nyilvános, elemzésre alkalmas információ. Ugyanakkor az MNB, Jelentés a Pénzügyi Stabilitásról anyagában közzétett eredményszám az utolsó, és e szerint a kereskedelmi bankok tavalyi eredménye -212,1 milliárd forint volt. A Nemzetközi Bankárképző alelnöke hangsúlyozta, hogy ha tágabban is megnézzük a hitelezéssel foglalkozó, illetve ahhoz szorosan kötődő pénzügyi szektor eredményét, akkor kiderül, hogy a szektor döbbenetes mínuszokat produkált tavaly. A 300 milliárdos, adózás előtti veszteséget produkáló év remélhetőleg meg nem ismétlődő lesz a szektor történetében. A pénzügyi vállalkozások a tavalyi veszteségükkel tőkéjüknek több, mint 40 százalékát elvesztették.

Az elszenvedett veszteségek ellenére azonban a bankrendszer tőkemegfelelése továbbra is jó, 2011 végén 13 százalék volt. A bankrendszer tőkéjének megőrzését az biztosította, hogy a tulajdonosok 300 milliárd forinttal erősítették meg a bankok tőkebázisát. Mindez azt jelentette, hogy a bankrendszeren keresztüli fordított konszolidációval a bankok tulajdonosai állták a végtörlesztéssel élni tudó ügyfelek kvázi "adósság-elengedését".