Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A magánnyugdíjpénztárak - a korábbi negyedévekhez hasonlóan - többségében veszteségesek voltak 2012 első negyedévében is, az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma gyorsuló ütemben, 100 ezer fő alá csökkent, miközben az egészségpénztáraké nő, s átlépte az 1 millió főt - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból.
A magánnyugdíjpénztárak összesített taglétszáma március 31-én 99.299 fő volt a felügyelet honlapján közzétett adatok szerint. A pénztártagok március 31-ig jelezhették visszalépési szándékukat. Az állami társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépési lehetőséggel 24.907 pénztártag élt, az érintettek tagsági jogviszonya május 31-én szűnik meg. A maradó közel 74.400 fő az előzetes adatok alapján 9 pénztár közt oszlik el.
A tavalyi visszalépések után a maradó tagok átlagosan magasabb számlaegyenleggel rendelkeztek, mint a visszalépettek. Az idei visszalépések során is hasonló jelenség figyelhető meg, egy kivételével minden pénztárnál nőtt az átlagos egyéniszámla-egyenleg.
A bevételi források kiesése következtében a működési eredmény 3 pénztár kivételével minden intézménynél negatív volt 2012 első negyedévében. A magánkasszák működési vesztesége 212 millió forint volt az első negyedévben.
A magánnyugdíjpénztárak a befektetéseken 11,466 milliárd forint eredményt realizáltak az első félévben, a portfólió értéke a 2011. december végi 226,292 milliárdról 2012. március végére 237,119 milliárd forintra nőtt. A portfólió mintegy fele - 118,705 milliárd forint - kötvényekben volt, ebből 110,336 milliárd forint magyar állampapírokban, 28,077 milliárdot részvényekben, 80,752 milliárdot befektetési jegyekben, 5,329 milliárdot bankszámlán és készpénzben, 4,256 milliárd forintot egyéb eszközökben tartottak a magánnyugdíjpénztárak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak a száma március végén 1.245.483 volt, egy negyedév alatt 15 ezer fővel (-1,21 százalékkal) csökkent a végelszámolás alatt álló pénztárak taglétszámával korrigálva. A szolgáltatásban részesültek és kilépők együttes száma emelkedett, miközben az új belépők száma elmaradt mind az egy évvel korábbitól, mind a tavalyi év átlagától.
A szolgáltatási kifizetések ugyan emelkedtek, de a 10 éves várakozási idő lejárta utáni kifizetés nem nőtt: a felügyelet szerint a 10,7 milliárd forint egy része szolgálhatott devizahitel-végtörlesztés forrásául, de ez az összeg nem éri el még a 2011. évi átlagos negyedéves kifizetés (12,9 milliárd forint) nagyságát sem, így a végtörlesztési célú felhasználás nem támasztható alá.
Az önkéntes nyugdíjkasszák működési vesztesége 214 millió forint volt az első negyedévben. Az első negyedévi befektetési nyereség 32,407 milliárd forint. Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió összértéke három negyedévi csökkenést követően emelkedett, a 2011. év végi 834,192 milliárdról március végére 841,763 milliárd forintra.
A portfólió szerkezetében – a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan - megnőtt a befektetési jegyek aránya, miközben a magyar állampapíroké csökkent. Március végén a 841,763 milliárd forintból 539,924 milliárdot kötvényekben - ebből 495.150 milliárdot magyar állampapírokban - tartottak a kasszák, a befektetési jegyek 199 milliárdot, míg a részvények 42,678 milliárdot képviseltek a portfólióban.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a működési ráfordítások és bevételek egyaránt emelkedtek. A kiadások arányában kifejezett bérköltség szintén nőtt, az adminisztrációs és nyilvántartást végző pénztárszolgáltatóknak kifizetett összeg pedig csökkent a tavalyi első negyedévvel összevetve. Ennek részben az az oka, hogy a pénztárak jellemzően saját alkalmazásba vették a pénztárszolgáltatónál foglalkoztatott alkalmazottakat.
Az egészségpénztárak taglétszáma az első negyedévben átlépte az 1 millió főt (március végén 1.025.335 fő volt). A közel 52 ezer új belépőnek köszönhetően a létszám 4,6 százalékkal nőtt egy negyedév alatt, a tagdíjbevételek (10,207 milliárd forint) azonban ennek ellenére nem nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.