Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Máris megkezdte a kormány annak a gazdasági konzultációnak az előkészítését, amelyről Orbán Viktor beszélt pénteken reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Egy pénteken délután megjelent kormányhatározatban a kabinet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEK KH) bízza meg, hogy azonnal, legkésőbb keddig készítse el és soron kívül küldje el postán a gazdasági konzultációhoz szükséges küldeményeket az érintetteknek. A KEK KH-nak gondoskodnia kell a megkeresett személyek „személyes adatainak kezeléséhez való önkéntes hozzájárulására vonatkozó nyilatkozatok” megszemélyesítéséről is. A KEK KH-nak ezt követően a válaszok beérkezését követően soron kívül fel kell dolgoznia a kérdőívekre adott válaszokat és összesítenie kell az eredményeket.
A kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) bízta meg a gazdasági konzultációval kapcsolatos, „személyes adatot nem tartalmazó” miniszterelnöki levelek, nyilatkozatok és kérdőívek nyomdai előállításával.
Ön követelni fogja az adófizetést
Orbán rádiós nyilatkozatából megtudhattuk, hogy most elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány. A kérdőív 16 kérdést tartalmaz majd és 8 millió állampolgárnak küldik el. A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. "Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetőek, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet" - fejtette ki sokat sejtetően a kormányfő.
Stiller Ákos
A miniszterelnök által említett kérdés azonban álkérdés, ugyanis a kormány már több alkalommal hangsúlyozta, hogy a válságadókat kiváltó új adókat, mint például a pénzügyi tranzakciós illetéket vagy a telefonadót tartósan vezetné be.
Az történik, amit akar
Ez már a negyedik konzultáció, mióta a Fidesz megnyerte a 2010-es választásokat. Az első 2010 májusában volt, akkor még nem postai úton, hanem a miniszterelnök és a leendő miniszterek személyes látogatásával zajlott vidéki városokban. Orbán Viktor április 26-án, a parlamenti választások második fordulója után jelentette be, hogy öt nemzeti ügyben tartanak nemzeti konzultációkat: a rend, a szociális biztonság helyreállítása, a gazdaság talpraállítása, az egészségügy megmentése és a demokratikus normák visszahozatala terén.
Ezt követte 2011 elején az új alkotmánnyal kapcsolatos nemzeti konzultáció, valamint pár hónappal később a szociális konzultáció. A kormány állampolgárokkal való levelezgetése (beleértve a nemzeti konzultációkon felüli postai küldeményeket is) eddig milliárdokat emésztett fel. Miközben a konzultációs kérdőívekben szereplő kérdésekből és későbbi kormányzati értelmezésükből megállapítható, hogy ezeket a kormány az általa meghozott egyes döntések, és a választói akaratot képviselő kormányzás látszatának fenntartására használja fel. (A szociális konzultációba egyébként belebukott Jóri András adatvédelmi biztos is, ugyanis megállapította, hogy az a személyes adatok védelmének hiánya miatt jogszerűtlen, s ezért leváltották őt a cikluson átnyúló mandátumának lejárta előtt.)
Ennek legvilágosabb példája a szociális konzultáció volt, ahol a körülmények összejátszása folytán tíz kérdésből kilencben éppen az az eredmény jött ki, amiről a parlament addigra már el is fogadta a törvényeket, vagy a kormány már elkészítette a vonatkozó koncepciót.
