A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. "Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetőek, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet" - fejtette ki.

A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan kedden kezdik kiküldeni a körülbelül nyolcmillió érintett állampolgárnak. Ez már a negyedik konzultáció - jelezte Orbán Viktor.

Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés hétfői döntése nyomán az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból, a kormányfő azt válaszolta: "az elmúlt húsz évben - nyilván a kommunista diktatúra reflexeiből fakadóan, talán helyesen is - egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült Magyarországon, amely szerintem jól védte az állampolgárok jogait, ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött az emlékezetünkben ez indokolt is".

Hangsúlyozta azonban, hogy "ezen túl vagyunk", ezért az adatvédelemnek ma már azt a szempontot is figyelembe kell vennie, hogy "a kapcsolatba lépés, az érdeklődés, az adatok tárolása, a konzultációk" pozitív dolgok, amelyek segítenek a jövő alakításában, így szerinte nem tiltani, hanem inkább támogatni kell ezeket.

A korábbi, szociális konzultációval kapcsolatos adatvédelmi vitákról szólva Orbán Viktor közölte: nem tartotta ezeket komoly vitáknak. Aki úgy gondolja, hogy nem akarja kitölteni a kérdőívet, ha nem akar többé ilyet kapni, az majd nem válaszol - mondta.