Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A működési keret 30 milliárd forinttal nőhet, az állam pedig 50 milliárd forint keretösszegig állami garanciát biztosíthat fejlesztési hitelekhez. Számszakilag ez derül ki a pénteken benyújtott, jövő évi költségvetés államvasútra vonatkozó részleteiből. A konvergenciaprogramban már többször vállalt megtakarításoknak azonban se híre, se hamva.
A jövő évi költségvetési tervezetből alig egy oldal vonatkozik a MÁV jövőjére a 245-ből. Ha hozzávesszük a 754 oldalas részletes indoklást, akkor is csak további kettő. Ebből a néhány oldalból azért annyi kiderül, hogy a kormány belekezd "a vasúttársaság rendbetételébe", de az EU felé már többször vállalt kiadáscsökkentés számait nem igazán találni.
Míg a költségvetésben a közúti közlekedésre fordított összegek a tavalyihoz képest csökkennek, addig a vasúti közlekedés működési költségeinek a keretösszege 30 milliárd forinttal 267 milliárdra nő. Emellett az állam 50 milliárd forint értékben állami kezességvállalást biztosít a járműállomány felújítására és fejlesztésére.
Mint az unióban
A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére (vagyis a vasúti és a közúti személyszállításra együttesen) 190,5 milliárd forintot szán a kormány, ami 8 milliárddal több, mint az idén. 2012-ben csak a MÁV Zrt. ezen a jogcímen 144 milliárdot kap a vonatkozó NGM-rendelet szerint, jövő évi adatok nincsenek a büdzsében.
A vasúti pályahálózat működtetésére külön soron a tavalyi 42 helyett 70 milliárdot kaphat a MÁV Zrt. A pluszokat a dokumentum azzal indokolja, hogy uniós jogszabály alapján a megrendelt közszolgáltatásokat – beleértve a pályahasználatot – az államnak ki kell fizetnie, így meg kell térítenie a MÁV-Start Zrt., GYSEV Zrt. és a Volán-társaságok „közszolgáltatással felmerülő, bevételekkel nem fedezett indokolt költségeit” is. (A legnagyobb ugrás a pályahasználat térítésében van: ez az összeg 2011-ben még csak 21 milliárd volt.) Ezenkívül ide kell számolni az állam által fizetett fogyasztói árkiegészítést, amely a kedvezményes jeggyel utazók alacsonyabb díjaiból eredő veszteségek pótlására szolgál. Ennek összege a MÁV személyszállító cége, a MÁV-Start Zrt esetében tavaly 20,87 milliárd volt, az ideit majd csak jövőre ismerjük meg. A költségvetés mindenesetre a MÁV, a GYSEV és a Volán-társaságok részére 93 milliárdot fizet majd, ami forintra ugyanannyi, mint idén. Igaz, jövőre átalakul az utazási kedvezmények rendszere (aminek részleteire rögvest visszatérünk).
A büdzsé ezenkívül még nem egészen félmilliárd forintot (466 millió) szán a közösségi közlekedés összehangolására: ebből kell jutnia az állami költségtérítések és hozzájárulások felhasználásának ellenőrzésére, a regionális közlekedésszervező irodák működésének támogatására, valamint „a közösségi közlekedés átalakításával, fejlesztésével kapcsolatos döntés-előkészítő feladatok” elvégzésére is. Ebből a pénzből készítenék elő a jegy- és bérletrendszer átjárhatóságát az egyes közlekedési módok és társaságok között a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) és az ezzel kompatibilis e-ticket kártyarendszer alapjainak a megteremtésével. Ennyi feladatra nem tűnik túl bőkezűnek az előirányzat.
MÁV-szocpollal a megtakarításokért
Drasztikus változás várható viszont a jegykedvezmény-rendszerben, miután a pénteken benyújtott törvényjavaslatban már „szociálpolitikai menetdíj-támogatás” szerepel a korábbi fogyasztói árkiegészítés (illetve személyszállítási árkompenzáció) helyett. A költségvetési javaslat is rögzíti, hogy a szociálpolitikai menetdíj-támogatás mértékét és az igénylés rendjét a kormány majd rendeletben állapítja meg. A rendszer átalakítása feltehetően lehetőséget teremt a kedvezmények megnyirbálására, ami eddig törvényi felhatalmazás hiányában megbukott. Sor kerülhet akár a vasutasok és családtagjaik, valamint más kedvezményezettek utazási támogatásainak a szűkítésére.
A jegyár-támogatási rendszer átalakítását és annak a költségvetés szempontjából jelentős mértékű kiadáscsökkentését már a Széll Kálmán-terv, és annak 2.0-ás verziója is fontos célként említi. Több ilyen értelmű elképzelés is bekerült a parlament elé. Ezek többségét (pl. a vasutas dolgozók és családtagjaik kedvezményeinek megkurtítása) azonban levették a napirendről, idén júliustól egyedül a korkedvezményes öregségi és rokkantsági nyugdíjban részesülők kapnak 100 százalék helyett csak 90 százalékos támogatást. A jövő évre sem látható a fogyasztói árkiegészítés esetleges átalakításának a költségvetési hatása. Csak annyi, hogy az elnevezés és ezzel valamiképp a rendszer is változhat.
A benyújtott költségvetési javaslat azonban nem csak ebben a kérdésben fogalmaz homályosan. Azt sem lehet tudni, hogy a jegyellenőrzés szigorításából, a jegybevétel növekedéséből (esetleges áremelés) vagy az állami költségtérítés csökkentéséből mi lesz. Ahogyan arról sincs információ, hogy miután a kormány feladta a holdingosítási terveit, és leállt a MÁV-leányvállalatok visszaszervezése, most mitől vár jelentős megtakarítást. És ha ezt a MÁV és Volán-társaságok szinkronba hozásától várná, mikorra valósulhat ez meg.
50 milliárdos hitelgarancia
Az állami vasúttársaság működését és mozgásterét nagyban nehezíti, hogy jelenleg is mintegy 270 milliárd forint, nem a működésből adódó hitelállománya van. A kormányváltáskor meglengetett adósságátvállalásból egyelőre kevés valósult meg, és a 2013-as költségvetésben nem is szerepel ilyen tétel. A pénteken a parlamentnek benyújtott csomagban is csak az szerepel, hogy az állami garanciavállalás az év egyetlen napján sem lehet több, mint 270 milliárd forint. Ennyi a MÁV jelenlegi hitelállománya.
A 2011. áprilisi konvergenciaprogram azzal számolt, hogy a kormány a MÁV és a BKV elmúlt években felhalmozott adósságának egy részét átvállalja (mintegy 378 milliárd forint értékben), valamint a PPP-szerződések egy részét is kiváltja (ez 200 milliárd forintot jelentett volna). Ilyen mértékű adósságkiváltásra azonban nem került sor. A MÁV hitelállományából végül 50 milliárdot vállalt át tavaly az állam.
A jövő évi költségvetés is egyelőre megelégszik annyival, hogy 50 milliárd forint értékhatárig állami garanciavállalást biztosít hitelfelvételhez, már ha eszközbeszerzésről, illetve fejlesztésről van szó.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.