A bankadóból várt bevételeket - egy másik, kisebb nagyságú tétel mellett - a Magyar Bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodás csökkenti, eszerint a bankok a végtörlesztési konstrukciókból adódó veszteségük 30 százalékát visszaigényelhetik - mondta helyettes államtitkár.

Ez a - meghatározott feltételek szerint - visszaigényelhető összeg a hitelező pénzügyi intézményeknél jelentkező, összességében több mint 350 milliárd forintos bruttó veszteség 30 százaléka, több mint 100 milliárd forint. Ez a visszaigényelt összeg csökkenti a 2012-ben végül a büdzsébe befolyó bankadó összegét.

A befizetés és a visszatérítés éven belüli időbeli alakulása eltérő, így lehetséges, hogy az első öt hónapban összességében negatív az egyenlege ennek az adónemnek - mondta a helyettes államtitkár. (Az államháztartás első öt havi adatai szerint a költségvetés 10 milliárd forinttal többet fizetett vissza annál, mint amennyit beszedett, ezen belül májusban 30 milliárd volt a nettó kifizetés).

Banai Péter Benő hozzátette: az év egészére mintegy 50 milliárd forint pozitív szaldó prognosztizálható. Megjegyezte azt is, hogy az eddig leírtak a pénzforgalmi teljesülésre vonatkoznak, az uniós módszertan szerinti elszámolás ettől különbözik. A legfontosabb eltérés, hogy az uniós elszámolás szerint a veszteség miatti visszatérítés jelentős része (nagyjából fele) még tavaly keletkezett, így a 2011. évi hiányt rontotta, mivel a 2011. évi végtörlesztéshez volt kapcsolható a tranzakció.

A bérkompenzációt firtató kérdésre megerősítette, a kormány azzal számolt, hogy a versenyszférában az elvárt béremelések teljesítéséért járó szociális hozzájárulási adókedvezmény jövőre az idei mérték fele lesz. A költségvetési főösszegek rögzítését követően olyan adószabály-változtatásokra kerülhet sor (akár ősszel is), melyek nem érintik a költségvetési főösszegeket. Hozzátette: az idei 64 milliárd forintos előirányzat felett várható a közszférában bérkompenzációként kifizetendő összeg. Ez természetesen nem befolyásolja a 2,5 százalékos hiánycél teljesülését - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy a 2013-as törvényjavaslat szerint miért emelkedik 2016-ra a kiadási főösszeg közel 9 százalékára az Országvédelmi Alapban szereplő összeg, Banai Péter Benő azt mondta, az alap - mint egyfajta tartalék - képzésére semmilyen kötelező erejű előírás nincs a hazai jogszabályokban.

A 2014-16-os évekre vonatkozó kitekintés a kormány által eddig meghozott intézkedéseket veszi figyelembe, ennek megfelelően több jelentős kiadási tételnél nominális szinten tartást tételez fel, miközben a bevételi oldalon a GDP prognosztizált növekedésével összhangban nőnek a bevételek. 

Ezek eredőjeként még a csökkenő nominális egyenlegcélok mellett is növekvő tartalékok adódnak. Annak a meghatározása, hogy ezen alap egyáltalán szerepeljen-e a 2013 utáni költségvetési törvénytervezetben, s ha igen, akkor milyen összeggel, a kormány mérlegelési jogkörébe tartozik, s minden évben külön kell ezt majd megtenni a költségvetési törvényjavaslat megalkotásakor.    

Költségvetés-politikai szempontból kívánatos - egyfajta garanciális elemként - a kockázatok ellen megfelelő tartalékokat képezni - mutatott rá Banai Péter Benő.

A 2013. évre benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a 2014-16. évekre szereplő Országvédelmi Alap összegei azt mutatják, hogy a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelő államháztartási hiánypálya teljesíthető, sőt időben előrehaladva egyre nagyobb biztonsággal érhetők el a költségvetés-politika céljai - tette hozzá.