Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Állami Számvevőszéknek a jövő évi költségjavaslatról pénteken ismertetetett véleményében egyebek mellett kifogásolta, hogy az egyeztetések rövid határideje hiányossá tette a tervezés alátámasztottságát.
Az NGM hangsúlyozza: részletesen bemutatták az ÁSZ-nak a bevételek 2011. évi tényadatát, valamint a 2012. évi várható bázist és a 2013. évi előirányzatot megalapozó számításokat és indoklásokat. Mivel idén a 2013. évi költségvetés tervezése a korábbi évekhez képest hamarabb, május-júniusban történik, így 2012-re rövidebb időszak tényadata állt rendelkezésre - jegyzik meg.
Azoknál az új adónemeknél, amelyeket az Országgyűlés még nem fogadott el - a pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó - a számításokat az NGM a már benyújtott törvényjavaslatban foglaltak alapján, a jelenlegi legjobb elérhető információk alapján végezte el - írják.
Általánosságban, a tervezés körültekintően, a statikus és dinamikus hatásokat egyaránt figyelembe véve történt - szögezi le a tárca. A tervezés a makrogazdasági pályából kiindulva, az egyes adójogszabályok változására figyelemmel készült. Az ÁSZ azonban az ellenőrzés során több olyan adatot is kért a minisztériumtól, amelyek a kért bontásban nem állnak rendelkezésre (nem léteznek) - hívják fel a figyelmet.
Az NGM szerint az ÁSZ nem vette figyelembe, hogy a jogszabályi előírások, a bevallások részletezettsége és elérhető statisztikai információk alapján mi az, ami az NGM részéről reálisan teljesíthető. Ezt az ÁSZ elkerülhette volna a jogszabályi előírások és a bevallások kellő ismeretével, ebben az esetben nem kérte volna a minisztériumot nem létező adatok szolgáltatására - jegyzik meg.
A közlemény szerint ezt az NGM észrevételezte is, alternatív adatforrásokat kínálva fel az ÁSZ számára, amelyek éppúgy alátámasztották volna a tervezés megbízhatóságát. A minisztérium észrevételeit azonban az ÁSZ figyelmen kívül hagyta - írják. A tárca szerint körültekintőbb munkával, a jogszabályok és adatbázisok pontosabb ismeretével megelőzhető lett volna a nem megalapozott adatkérések sora és az ezek alapján formált téves vélemény kialakítása.
Az Állami Számvevőszék közleményben reagált az NGM véleményére. Ebben azt írták, hogy a számvevőszék a költségvetési törvény véleményezése kapcsán minden rendelkezésre álló megalapozó számítást, háttéranyagot figyelembe vett. Ennek alapján a költségvetési kiadások 93 százalékát, az adóbevételek 70 százalékát megalapozottnak, illetve részben megalapozottnak minősítette.
"A fennmaradó előirányzatok esetében azonban az alátámasztottság hiányából adódó kockázat objektíven akkor is fennáll, ha a szükséges számítások és jogszabályok hiánya nem a kormányzat hibájából ered, hanem abból, hogy azok a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában nem állhattak reálisan rendelkezésre" - írta közleményében az ÁSZ.
