szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

El kellene ismerni a gyermekvállalás költségeit a nyugdíjrendszerben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője szerint, aki azt is pluszban honorálná, ha a gyerek lediplomázna. A kezdeményezést több nyugdíjszakértő is támogatja, vannak viszont olyanok is, akik teljesen értelmetlen, sőt veszélyesnek látják az ötletet.

A gyermekvállalást a nyugdíjrendszerben el kell ismerni a józan ész és az igazságosság nevében - mondta Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója a Budapesti Corvinus Egyetem és az ONYF közös konferenciáján pénteken. A rendezvényen felszólaló nyugdíjszakértők azt vitatták meg, hogy milyen mértékben kellene elismernie a gyermekvállalás költségeit egy esetleges nyugdíjreformnak. Az ONYF főigazgatója szerint arra, hogy a gyermekvállalás elismerése nyugdíjrendszerben hozzájárul-e a népesség növekedéséhez, vannak ellenvélemények, lehet, hogy így van, lehet hogy nincs, de szerinte nem ez a lényeg, hanem az, hogy méltányos és igazságos rendszert teremtsünk. Ez olyannyira nem elméleti törekvés, hogy már törvényjavaslat is készül erről – mondta Mészáros József.  

A kérdés évek óta felszínre bukkan időnként a nyugdíjszakértők közötti vitákban, de igazán május elején vált ismét aktuálissá, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadta az „Új baby boom - A középosztály gyermekvállalási forradalma” című vitairatot, melyben a népszaporulat ösztönzését célzó javaslatai között egy a németországihoz hasonló, egyéni számlás, pontrendszeren alapuló nyugdíjrendszer bevezetését vázolta. A tárca vitairata azt is javasolta, hogy a nyugdíjak megállapításakor a rendszer vegye figyelembe a vállalt és kitaníttatott gyermekek számát is. Mindennek alapján úgy tűnt, a minisztérium magáévá tette a Népesedési Kerekasztal nyugdíjjavaslatait, melynek szakértői, Botos Katalin és Botos József idén áprilisban a Pénzügyi Szemlében egy ötrészes cikksorozatban a vitairatban szereplő elképzeléssel teljesen megegyező javaslatot fejtettek ki.

A jövő járulékfizetői, majd nyugdíjasai
©

Nagyobb nyugdíj diplomás gyermekekért

A két nyugdíjszakértő szerint a nyugdíjrendszerben egyéni számlákat kell létrehozni, és minden járulékffizetőnek pontokat kell kapnia aszerint, hogy mennyit keres. A mindenkori nemzetgazdasági átlagbér jelentene egy pontot, és az egyének pontjait aszerint állapítanák meg, hogy ehhez képest mennyit keresnek. Az így kapott pontokat növelnék, ha valaki gyermeket vállalna, a gyermektelenekét viszont csökkentenék. Azért kell differenciálni a gyermekvállalás alapján, mert a mai rendszer igazságtalan: ugyanis a gyermeket nevelőknek a nyugdíjkilátásai rosszabbak, holott a jövőbeni járulékrendszer fenntartásához többel járulnak hozzá, hiszen járulékfizetőket hagynak maguk után – mondta előadásában Botos Katalin a pénteki konferencián.   

A szakértő szerint az ideális az lenne, ha szülőpáronként legalább két gyermeke lenne a családoknak, mert ezzel mindegyikük egy járulékfizetőt állítana maga mögé. A demográfia azonban olyan drámai, hogy nem egy, hanem csak 0,6 gyermek lesz egy ember mögött – tette hozzá. Ezért Botos Katalin szerint minél előbb meg kell indítani ezt a nyugdíjreformot, hogy felkészülhessen rá a fiatal társadalom. A pontszámok differenciálása javaslatuk szerint a gyermekszám mellett a gyermekek taníttatási szintjét is figyelembe venné. Az általánosért nem járna pluszpont, az efeletti iskolákért már igen. A Botos házaspár javaslata szerint fontos eleme lenne a rendszernek az önkéntes nyugdíjbiztosítás is, amelybe mindenekelőtt a gyermektelenek tehetnének félre nyugdíjas éveikre.

Nincs értelme a gyermekvállalás elismerésének

A gyermekvállalás elismerésével a nyugdíjrendszerben azonban több nyugdíjszakértő nem ért egyet. Fehér Csaba, a 2009-ig működő Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagja szerint a nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás kapcsolata az utóbbi időben sokkal nagyobb figyelmet kapott a szakértők között, mint amennyit a kormány foglalkozik a nyugdíjrendszer hosszú távú kérdéseivel. A kormányzat ugyanis a jelek szerint egyáltalán nem foglalkozik ezzel – mondta a szakértő. Fehér Csaba szerint nincs értelme összekapcsolni a gyermekvállalás és a nyugdíj kérdését, mert egy folyamatosan változó nyugdíjrendszer mellett a társadalom aktív tagjainak semmit nem jelent az olyan ígéret, hogy a nyugdíjrendszer honorálni fogja, ha valaki gyermeket vállal. Márpedig a nyolcvanas évek közepe óta a nyugdíjszabályok folyamatosan változnak, melynek során a mindenkori kormányzat arra törekszik, hogy érintetlenül hagyja a mindenkori aktuális nyugdíjasok járadékát, miközben a mindenkori aktívak nyugdíjigérvényét különböző változtatásokkal (például korhatáremeléssel) csökkenti.

Ezt valószínűleg nem számolja ki senki, de azért az érintettek többsége érzi – vélekedett a nyugdíjszakértő. Fehér Csaba arra is figyelmeztetett, hogy azért is problémás, ha a gyermekvállalás ösztönzését tekintjük a nyugdíjrendszer fő problémájának, mert a nyugdíjrendszernek alapvetően ahhoz a helyzethez kell alkalmazkodnia, ami a társadalomban megjelenik. Kimondottan hibásnak tartja a gyermekvállalás elismerését a nyugdíjrendszerben Németh György is, legalábbis a nyugdíjszakértő szerint az a formája lenne káros, ahogyan azt a Botos házaspár javasolja, és úgy véii, ha ezzel kísérletezne a kormány, megbukna. A konferencián tartott előadásában azt elismerte, hogy méltányosabb és igazságosabb lenne a javaslatnak megfelelő nyugdíjrendszer, de nem célszerű és hatékony. A gyermekvállalás ugyanis szerinte nem úgy működik, hogy a nyugdíj miatt csinálnak gyereket az emberek. Röviden: Botosék javaslata jó megoldás volna, csak nem működne, és nem emelné meg a gyermekszámot.

Svéd modell is lehetne 

Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöki főtanácsadója szerint rákényszerülünk arra, hogy a gyereknevelés költségeivel és azok társadalmasításával foglalkozzunk, mert számot kell vetnünk azzal, hogy mi van akkor, ha nem születnek gyerekek. A nyugdíjszakértő szerint a régi időkkel ellentétben ma már nem magától értetődő, hogy valaki gyermeket vállaljon (a családtervezési lehetőségek széles körben elérhetőek). Ma a gyermek már nem gazdasági eszköz, hanem teher: megnőttek a gyerneknevelés költségei, miközben a gazdasági haszna eltűnt – mondta a nyugdíjszakértő, aki szerint a gyermek közjószággá vált, ugyanis szükséges a társadalom (például a nyugdíjrendszer) fenntartásához hosszú távon, a felnevelése viszont magánteher maradt. Ezért ma az a helyzet, hogy teljesen racionális nem vállalni gyermeket. Így azonban gond van azokkal a rendeszerekkel, amelyek népességszaporulatra épülnek, mint a nyugdíjrendszer.

Az unokákat már érintheti az új rendszer
©

A problémát két módszerrel lehet kezelni. Vagy társadalmasítjuk a gyermeknevelés költségeit, vagy azt mondjuk, hogy ha a költség magán, akkor a haszna is legyen magán. A költségek társadalmasítását megtehetjük azonnal, például az adórendszerrel, vagy többek között az oktatási költségek csökkentésével (utóbbi egyébként részben benne van a jelenlegi magyar rendszerben). Az is egy lehetőség hogy a gyeremektelenekre adót vetünk ki, azért, hogy fizessék ki a gyermekeseknek, amit megspórolnak a gyermektelenséggel. A másik megoldás, a gyermekvállalás hasznának magánosítása úgy lenne elérhető, hogy a gyermekesek kisebb, a gyermektelenek magasabb járulékot fizethetnének. Emellett a szakértő szerint meg lehetne oldani a gyermekesek kompenzációját a nyugdíjszolgáltatáson keresztül is. A felnevelt gyermekek, mint járulékfizetők növelhetnék a kapott nyugdíjat, a gyermektelenek nyugdíja viszont csökkentett lenne. Ebben az újrakalibrált rendszerben egy kétgyermekes szülőpár kaphatná meg a jelenlegi átlagnyugdíjat – vélekedett a szakértő. Javaslata ezen a ponton hasonlít a Botos házaspár ötletére. Az is lehetne egy megoldás, hogy a felnevelt gyermekek csökkentenék a nyugdíjkorhatárt, a gyermekteleneknek viszont jelentősen megemelkedne.

A nyugdíjszakértő hangsúlyozta: a nyugdíjjáradéknak a járulékkal arányosnak kellene lennie, ami azt jelenti, hogy szorosabb kapcsolatnak kellene lennie a befizetett járulék és a megszerzett nyugdíjjogosultság között. Emellett a házastársak között lehetségesnek kell lennie a járulékátcsoportosításnak, és meg kell oldani az elismert gyermeknevelési költségek igazságos megosztását a szülők között. Banyár József szerint a gyermekvállalást elismerő egyéni számlás NDC nyugdíjmodell (Notion Defined Contribution, ami svéd modellként terjedt el a köztudatban) bevezetése lenne a leginkább megfelelő. A német pontrendszer tulajdonképpen egy lebutított egyéni számlás rendszer, ezért Banyár József szerint jobb lenne bevezetni az NDC-t.

A nyugdíjszakértő szerint a jövendő nyugdíjasok (jelenlegi munkavállalók, vállalkozók) egyéni számláján minden szükséges adatot tárolni kellene, mindenekelőtt a befizetett járulékot. A befizetett járulék kamatozna, emellett lenne egy automatikus kiegyensúlyozó mechanizmus, ami fenntartaná a nyugdíjrendszer egyensúlyát, ha például a demográfiai adatok alapján több nyugdíjat kellene kifizetnie, mint amennyit a járulékokból beszed. Banyár szerint a kiegyensúlyozó mechanizmusnak nem az aktuális nyugdíjak összegét kellene csökkentenie, hanem a korhatárt kellene változtatnia automatikusan. Ez a romló magyar demográfiai mutatók mellett automatikus korhatáremelést jelentene. A kormány részéről egyébként idén januárig még olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a svéd nyugdíjmodellen alapuló egyéni számlás nyugdíjrendszert bevezetését tervezi.

Gyermekfedezetű nyugdíjat is javasolnak

A német pontrendszeres javaslathoz hasonlóan a nyugdíjrendszerben ismerné el a gyermekvállalás költségeit az úgynevezett gyermekfedezetű nyugdíjmodell is, amit Giday András és Szegő Szilvia nyugdíjszakértők javasolnak. A javaslat növelné a család szerepét a nyugdíjrendszerben. Számításaik szerint egy kétgyermekes család járulékként 70 millió forintot fizet be járulékként, és közel ugyaennyit 65 millió forintot költ gyermekei felnevelésére. Ezt a második költséget a társadalom nem nagyon kompenzálja. (Meg kell jegyezni a két kutató modelljében még nem szerepel az adórendszerbe 2011 óta bevezetett családi adókedvezményt).

 

A két kutató szerint egy gyermek felnevelése után 12, kettő után 24, három után 36 ezer forint nyugdíjkiegészítést kapna egy nyugdíjas nő. Ennek a költsége 290 milliárd forint lenne éves szinten. Ennek forrása részben az lenne, hogy a gyermek 37 éves koráig a tb-be befizetne 10 ezer forintot. Emellett az özvegyi nyugdíjakat egyharmadukra kellene csökkenteni (ez most 330 milliárd forint), melynek helyébe lépne a gyermekfedezetű nyugdíj. Emellett forrásnak számítják be azt is, hogy a foglalkoztatás növekedne, mintegy 80-100 ezerrel. A növekedés abból jönne, hogy a szülőknek ösztönzést jelentene a rendszer, hogy „elzavarják” dolgozni a gyermekeiket. A gyermekek munkavállalása és járulékfizetése lenne ugyanis a feltétele a kiegészítésnek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A debreceni polgármester elismerte, hogy a milliós tandíjú magániskolába jár a lánya

A debreceni polgármester elismerte, hogy a milliós tandíjú magániskolába jár a lánya

A rendszerváltás beköszöntével is betiltották Szolzsenyicin egyik főművét

A rendszerváltás beköszöntével is betiltották Szolzsenyicin egyik főművét

Fenséges vidékre vágynak, ezért visszaviszik A Gyűrűk Urát Új-Zélandra

Fenséges vidékre vágynak, ezért visszaviszik A Gyűrűk Urát Új-Zélandra

Nem volt mozdonyvezető, ezért nem indult el több vonat kedden

Nem volt mozdonyvezető, ezért nem indult el több vonat kedden

Ilyen különleges zebracsikót ritkán kapnak lencsevégre

Ilyen különleges zebracsikót ritkán kapnak lencsevégre

Ezért nem okozott nagyobb bajt a múlt heti angyalföldi tűz

Ezért nem okozott nagyobb bajt a múlt heti angyalföldi tűz