szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

El kellene ismerni a gyermekvállalás költségeit a nyugdíjrendszerben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője szerint, aki azt is pluszban honorálná, ha a gyerek lediplomázna. A kezdeményezést több nyugdíjszakértő is támogatja, vannak viszont olyanok is, akik teljesen értelmetlen, sőt veszélyesnek látják az ötletet.

A gyermekvállalást a nyugdíjrendszerben el kell ismerni a józan ész és az igazságosság nevében - mondta Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója a Budapesti Corvinus Egyetem és az ONYF közös konferenciáján pénteken. A rendezvényen felszólaló nyugdíjszakértők azt vitatták meg, hogy milyen mértékben kellene elismernie a gyermekvállalás költségeit egy esetleges nyugdíjreformnak. Az ONYF főigazgatója szerint arra, hogy a gyermekvállalás elismerése nyugdíjrendszerben hozzájárul-e a népesség növekedéséhez, vannak ellenvélemények, lehet, hogy így van, lehet hogy nincs, de szerinte nem ez a lényeg, hanem az, hogy méltányos és igazságos rendszert teremtsünk. Ez olyannyira nem elméleti törekvés, hogy már törvényjavaslat is készül erről – mondta Mészáros József.  

A kérdés évek óta felszínre bukkan időnként a nyugdíjszakértők közötti vitákban, de igazán május elején vált ismét aktuálissá, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadta az „Új baby boom - A középosztály gyermekvállalási forradalma” című vitairatot, melyben a népszaporulat ösztönzését célzó javaslatai között egy a németországihoz hasonló, egyéni számlás, pontrendszeren alapuló nyugdíjrendszer bevezetését vázolta. A tárca vitairata azt is javasolta, hogy a nyugdíjak megállapításakor a rendszer vegye figyelembe a vállalt és kitaníttatott gyermekek számát is. Mindennek alapján úgy tűnt, a minisztérium magáévá tette a Népesedési Kerekasztal nyugdíjjavaslatait, melynek szakértői, Botos Katalin és Botos József idén áprilisban a Pénzügyi Szemlében egy ötrészes cikksorozatban a vitairatban szereplő elképzeléssel teljesen megegyező javaslatot fejtettek ki.

A jövő járulékfizetői, majd nyugdíjasai
©

Nagyobb nyugdíj diplomás gyermekekért

A két nyugdíjszakértő szerint a nyugdíjrendszerben egyéni számlákat kell létrehozni, és minden járulékffizetőnek pontokat kell kapnia aszerint, hogy mennyit keres. A mindenkori nemzetgazdasági átlagbér jelentene egy pontot, és az egyének pontjait aszerint állapítanák meg, hogy ehhez képest mennyit keresnek. Az így kapott pontokat növelnék, ha valaki gyermeket vállalna, a gyermektelenekét viszont csökkentenék. Azért kell differenciálni a gyermekvállalás alapján, mert a mai rendszer igazságtalan: ugyanis a gyermeket nevelőknek a nyugdíjkilátásai rosszabbak, holott a jövőbeni járulékrendszer fenntartásához többel járulnak hozzá, hiszen járulékfizetőket hagynak maguk után – mondta előadásában Botos Katalin a pénteki konferencián.   

A szakértő szerint az ideális az lenne, ha szülőpáronként legalább két gyermeke lenne a családoknak, mert ezzel mindegyikük egy járulékfizetőt állítana maga mögé. A demográfia azonban olyan drámai, hogy nem egy, hanem csak 0,6 gyermek lesz egy ember mögött – tette hozzá. Ezért Botos Katalin szerint minél előbb meg kell indítani ezt a nyugdíjreformot, hogy felkészülhessen rá a fiatal társadalom. A pontszámok differenciálása javaslatuk szerint a gyermekszám mellett a gyermekek taníttatási szintjét is figyelembe venné. Az általánosért nem járna pluszpont, az efeletti iskolákért már igen. A Botos házaspár javaslata szerint fontos eleme lenne a rendszernek az önkéntes nyugdíjbiztosítás is, amelybe mindenekelőtt a gyermektelenek tehetnének félre nyugdíjas éveikre.

Nincs értelme a gyermekvállalás elismerésének

A gyermekvállalás elismerésével a nyugdíjrendszerben azonban több nyugdíjszakértő nem ért egyet. Fehér Csaba, a 2009-ig működő Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagja szerint a nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás kapcsolata az utóbbi időben sokkal nagyobb figyelmet kapott a szakértők között, mint amennyit a kormány foglalkozik a nyugdíjrendszer hosszú távú kérdéseivel. A kormányzat ugyanis a jelek szerint egyáltalán nem foglalkozik ezzel – mondta a szakértő. Fehér Csaba szerint nincs értelme összekapcsolni a gyermekvállalás és a nyugdíj kérdését, mert egy folyamatosan változó nyugdíjrendszer mellett a társadalom aktív tagjainak semmit nem jelent az olyan ígéret, hogy a nyugdíjrendszer honorálni fogja, ha valaki gyermeket vállal. Márpedig a nyolcvanas évek közepe óta a nyugdíjszabályok folyamatosan változnak, melynek során a mindenkori kormányzat arra törekszik, hogy érintetlenül hagyja a mindenkori aktuális nyugdíjasok járadékát, miközben a mindenkori aktívak nyugdíjigérvényét különböző változtatásokkal (például korhatáremeléssel) csökkenti.

Ezt valószínűleg nem számolja ki senki, de azért az érintettek többsége érzi – vélekedett a nyugdíjszakértő. Fehér Csaba arra is figyelmeztetett, hogy azért is problémás, ha a gyermekvállalás ösztönzését tekintjük a nyugdíjrendszer fő problémájának, mert a nyugdíjrendszernek alapvetően ahhoz a helyzethez kell alkalmazkodnia, ami a társadalomban megjelenik. Kimondottan hibásnak tartja a gyermekvállalás elismerését a nyugdíjrendszerben Németh György is, legalábbis a nyugdíjszakértő szerint az a formája lenne káros, ahogyan azt a Botos házaspár javasolja, és úgy véii, ha ezzel kísérletezne a kormány, megbukna. A konferencián tartott előadásában azt elismerte, hogy méltányosabb és igazságosabb lenne a javaslatnak megfelelő nyugdíjrendszer, de nem célszerű és hatékony. A gyermekvállalás ugyanis szerinte nem úgy működik, hogy a nyugdíj miatt csinálnak gyereket az emberek. Röviden: Botosék javaslata jó megoldás volna, csak nem működne, és nem emelné meg a gyermekszámot.

Svéd modell is lehetne 

Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöki főtanácsadója szerint rákényszerülünk arra, hogy a gyereknevelés költségeivel és azok társadalmasításával foglalkozzunk, mert számot kell vetnünk azzal, hogy mi van akkor, ha nem születnek gyerekek. A nyugdíjszakértő szerint a régi időkkel ellentétben ma már nem magától értetődő, hogy valaki gyermeket vállaljon (a családtervezési lehetőségek széles körben elérhetőek). Ma a gyermek már nem gazdasági eszköz, hanem teher: megnőttek a gyerneknevelés költségei, miközben a gazdasági haszna eltűnt – mondta a nyugdíjszakértő, aki szerint a gyermek közjószággá vált, ugyanis szükséges a társadalom (például a nyugdíjrendszer) fenntartásához hosszú távon, a felnevelése viszont magánteher maradt. Ezért ma az a helyzet, hogy teljesen racionális nem vállalni gyermeket. Így azonban gond van azokkal a rendeszerekkel, amelyek népességszaporulatra épülnek, mint a nyugdíjrendszer.

Az unokákat már érintheti az új rendszer
©

A problémát két módszerrel lehet kezelni. Vagy társadalmasítjuk a gyermeknevelés költségeit, vagy azt mondjuk, hogy ha a költség magán, akkor a haszna is legyen magán. A költségek társadalmasítását megtehetjük azonnal, például az adórendszerrel, vagy többek között az oktatási költségek csökkentésével (utóbbi egyébként részben benne van a jelenlegi magyar rendszerben). Az is egy lehetőség hogy a gyeremektelenekre adót vetünk ki, azért, hogy fizessék ki a gyermekeseknek, amit megspórolnak a gyermektelenséggel. A másik megoldás, a gyermekvállalás hasznának magánosítása úgy lenne elérhető, hogy a gyermekesek kisebb, a gyermektelenek magasabb járulékot fizethetnének. Emellett a szakértő szerint meg lehetne oldani a gyermekesek kompenzációját a nyugdíjszolgáltatáson keresztül is. A felnevelt gyermekek, mint járulékfizetők növelhetnék a kapott nyugdíjat, a gyermektelenek nyugdíja viszont csökkentett lenne. Ebben az újrakalibrált rendszerben egy kétgyermekes szülőpár kaphatná meg a jelenlegi átlagnyugdíjat – vélekedett a szakértő. Javaslata ezen a ponton hasonlít a Botos házaspár ötletére. Az is lehetne egy megoldás, hogy a felnevelt gyermekek csökkentenék a nyugdíjkorhatárt, a gyermekteleneknek viszont jelentősen megemelkedne.

A nyugdíjszakértő hangsúlyozta: a nyugdíjjáradéknak a járulékkal arányosnak kellene lennie, ami azt jelenti, hogy szorosabb kapcsolatnak kellene lennie a befizetett járulék és a megszerzett nyugdíjjogosultság között. Emellett a házastársak között lehetségesnek kell lennie a járulékátcsoportosításnak, és meg kell oldani az elismert gyermeknevelési költségek igazságos megosztását a szülők között. Banyár József szerint a gyermekvállalást elismerő egyéni számlás NDC nyugdíjmodell (Notion Defined Contribution, ami svéd modellként terjedt el a köztudatban) bevezetése lenne a leginkább megfelelő. A német pontrendszer tulajdonképpen egy lebutított egyéni számlás rendszer, ezért Banyár József szerint jobb lenne bevezetni az NDC-t.

A nyugdíjszakértő szerint a jövendő nyugdíjasok (jelenlegi munkavállalók, vállalkozók) egyéni számláján minden szükséges adatot tárolni kellene, mindenekelőtt a befizetett járulékot. A befizetett járulék kamatozna, emellett lenne egy automatikus kiegyensúlyozó mechanizmus, ami fenntartaná a nyugdíjrendszer egyensúlyát, ha például a demográfiai adatok alapján több nyugdíjat kellene kifizetnie, mint amennyit a járulékokból beszed. Banyár szerint a kiegyensúlyozó mechanizmusnak nem az aktuális nyugdíjak összegét kellene csökkentenie, hanem a korhatárt kellene változtatnia automatikusan. Ez a romló magyar demográfiai mutatók mellett automatikus korhatáremelést jelentene. A kormány részéről egyébként idén januárig még olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a svéd nyugdíjmodellen alapuló egyéni számlás nyugdíjrendszert bevezetését tervezi.

Gyermekfedezetű nyugdíjat is javasolnak

A német pontrendszeres javaslathoz hasonlóan a nyugdíjrendszerben ismerné el a gyermekvállalás költségeit az úgynevezett gyermekfedezetű nyugdíjmodell is, amit Giday András és Szegő Szilvia nyugdíjszakértők javasolnak. A javaslat növelné a család szerepét a nyugdíjrendszerben. Számításaik szerint egy kétgyermekes család járulékként 70 millió forintot fizet be járulékként, és közel ugyaennyit 65 millió forintot költ gyermekei felnevelésére. Ezt a második költséget a társadalom nem nagyon kompenzálja. (Meg kell jegyezni a két kutató modelljében még nem szerepel az adórendszerbe 2011 óta bevezetett családi adókedvezményt).

 

A két kutató szerint egy gyermek felnevelése után 12, kettő után 24, három után 36 ezer forint nyugdíjkiegészítést kapna egy nyugdíjas nő. Ennek a költsége 290 milliárd forint lenne éves szinten. Ennek forrása részben az lenne, hogy a gyermek 37 éves koráig a tb-be befizetne 10 ezer forintot. Emellett az özvegyi nyugdíjakat egyharmadukra kellene csökkenteni (ez most 330 milliárd forint), melynek helyébe lépne a gyermekfedezetű nyugdíj. Emellett forrásnak számítják be azt is, hogy a foglalkoztatás növekedne, mintegy 80-100 ezerrel. A növekedés abból jönne, hogy a szülőknek ösztönzést jelentene a rendszer, hogy „elzavarják” dolgozni a gyermekeiket. A gyermekek munkavállalása és járulékfizetése lenne ugyanis a feltétele a kiegészítésnek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megkerülte a Napot a Tesla autója

Megkerülte a Napot a Tesla autója

Életet mentettek Csepelen a rendőrök

Életet mentettek Csepelen a rendőrök

Mondd meg, mit ünnepelsz, és megmondom, ki vagy

Mondd meg, mit ünnepelsz, és megmondom, ki vagy

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

Trump alelnökével, Mike Pence-szel indul újra 2020-ban a választáson

Trump alelnökével, Mike Pence-szel indul újra 2020-ban a választáson

10 ország is megrendezné a 2023-as női foci-világbajnokságot

10 ország is megrendezné a 2023-as női foci-világbajnokságot