Ajándéklink létrehozása

„Rendkívüli állapot” vagy elveszítjük az EU-s ezermilliárdokat

El fogjuk veszíteni a még le nem hívott, több ezermilliárd forint uniós támogatás jó részét, ha a kormány nem vezet be „rendkívüli állapotot” a pénzek kiosztását és felhasználását irányító rendszerben.

  • hvg.hu

A következő 3,5 évben 5500 milliárd forintot kellene még kifizetni abból a 8 ezermilliárd forintból, amit az Európai Unió elérhetővé tett Magyarország számára a 2007-2013-as, uniós költségvetési ciklusban. A pályázati pénzekre jövő év végéig kell megkötni az összes szerződést, és azt követően még két évünk lesz, hogy ténylegesen felhasználjuk az összeget. Amit viszont nem tudunk felhasználni, az EU-nál marad.

Csakhogy a pályázatok kiírásával, a pénzek felhasználásának elbírálásával foglalkozó kormányzati apparátus rendkívül rossz hatékonysággal működik. A hvg.hu-nak korábban nyilatkozó pályázati szakemberek szerint az egész rendszer úgy, ahogy van, menthetetlen, és borítékolható, hogy pár ezermilliárd ottragad az EU-nál. Ez azért lenne hatalmas veszteség, mert a magyar gazdaság jelenleg elsősorban ezekből az uniós forrásokból kaphat többlet hajtóerőt, a vállalati hitelezés ugyanis a válság 2008-as kitörése óta zsugorodik (ami a Balti államokat kivéve példátlan a régióban).

Rendkívüli állapot kell

Az intézményi működés alapvető átalakítására „üzemidőben” nem volt mód, illetve akarat, a korábban kialakított mechanizmusok további gyorsítása pedig fizikailag lehetetlen – írja legújabb blogbejegyzésében Essősy Zsombor, a a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Adott egy gépezet, amit 3-4000 végsőkig leterhelt közszolga mozgat, akiknek se erejük, se lehetőségük tovább növelni az üzem hatékonyságát.

Lázár Jánosnak frissen kinevezett Miniszterelnökséget vezető államtitkárként többek között az uniós forrásfelhasználást kellene gyorsítania
Lázár Jánosnak frissen kinevezett Miniszterelnökséget vezető államtitkárként többek között az uniós forrásfelhasználást kellene gyorsítania
MTI / Beliczay László

A szakember szerint mivel a rendszer elérte teljesítőképessége korlátait, egyfajta „rendkívüli állapotot” kell bevezetni, a még le nem hívott 5500 milliárd kifizetése ugyanis össztársadalmi érdek. Mivel a rendszer radikális átalakítása 2014-től oldható csak meg, az idő szorításában a gyorsítás külső beavatkozást, erőforrás-bevonást tesz szükségessé – írja a MAPI vezérigazgatója. Az első intézkedések már megtörténtek: létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, mint döntéshozatali központ, folyamatban van az önerőalap megteremtése, és egyre több jel mutat arra, hogy a döntéshozók tisztában vannak a kedvezményezettek aktivizálásának fontosságával is.

Essősy Zsombor szerint azonban a lekötéseket, kifizetéseket nem lehet gyorsítani külső segítség nélkül. Szakértői erőket kell bevonni az intézményi rendszer minden kritikus pontján, valamint a rosszul működő kedvezményezetteknél is. Ez részben azt jelenti, hogy az egyes irányító hatóságok, közreműködő szervezetek, projektgazdák mellé egy hatékonyságnövelő, problémamegoldó árnyékszervezetet kell felépíteni, amely feladata a rendszer- és projektmenedzsment hibák összegyűjtése, a megoldási javaslatok előterjesztése, és a haladéktalan korrekció támogatása. E szakértők megbízása 1-2 évre szólna, kizárólagosan az eredményre fókuszálva. Nem felelősöket, hanem megoldásokat kellene találniuk – íja a MAPI vezetője.

Ez pénzbe kerül, de az NFÜ-nél uniós forrásból rendelkezésre áll ez az összeg, és ez a befektetés több ezer százalékos megtérülést eredményezhet. Nem érdemes spórolnunk, hacsak nem áll szándékunkban ezermilliárd forintokat otthagyni az Európai Uniónak.

A kormány már rég gyorsítana

A kormány egyébként megalakulása óta tisztában van az uniós források jelentőségével. Már a 2010-es kormányprogramban meghirdette, hogy az uniós források „gyors és egyszerű felhasználásával” pörgeti fel a gazdaságot, de azóta is csak ezt ismételgetik az uniós támogatások illetékesei, legfeljebb egyre többször találkozunk azzal, hogy gyorsítani kellene a pénzek lekötését és felhasználását.

Ha viszont a jelenlegi rendszer marad, nem valószínű, hogy el tudjuk érni Orbán Viktor célját, mely szerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusból a Magyarországnak lehetővé tett támogatások legalább 95 százalékát el kell juttatni a magyar gazdaságba (esélyesebbnek látszik inkább a 70 százalékos lehívási arány).

Hozzászólások