Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2006-os alapítása óta eddig 27 ezer projekt valósult meg országszerte, ugyanakkor a 2007 és 2013 közötti, 7 éves uniós fejlesztési ciklusra kitűzött támogatási összeg még korántsem fogyott el. A források kifizetésének gyorsítására az NFÜ számos szabályozói változtatást javasolt és saját tevékenységét is ennek megfelelően alakította át. A siker kulcsa elsősorban a projektgazdák kezében van, akiknek még három és fél év áll a rendelkezésükre, hogy megvalósítsák terveiket. Az összesen 8200 milliárd forintos támogatás minél eredményesebb lehívása érdekében a közigazgatási intézményrendszernek is növelnie kell a hatékonyságát.
Az uniós fejlesztési ciklusból már csak másfél év van hátra és több mint 5 ezer milliárd forint vár arra, hogy magyar projektre lehívják. Ezért az NFÜ vezetősége már 2011-ben jelentős változásokat javasolt a pályáztatási rendszerben, kezdeményezte a szabályozói környezet hatékonyabbá tételét és saját tevékenységének középpontjába is a kifizetések felgyorsítását és a megakadt pályázatok kezelését tette.
„Az európai uniós támogatások a hazai költségvetést idén több mint 1500 milliárd forinttal segítik. Hogy a központi költségvetés mintegy 10 százalékát kitevő összeg a jövőben is rendelkezésre álljon, sőt növekedjen, kifejezetten olyan változtatásokat hajtottunk végre, amelyek rövidtávon is látványos eredményeket képesek produkálni. Célunk, hogy 2015 végére – az uniós szabályozás szerint két évvel a ciklus vége utánig van lehetőség a támogatások abszorpciójára – a 8200 milliárd forintos támogatási összeg legalább 95 százalékát sikeres projektek megvalósítására felhasználjuk” – hangsúlyozta Petykó Zoltán, az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke.
A pályázatok életciklusát rövidítő intézkedések a hátralévő időben lesznek igazán jelentősek, hiszen egy átlagos projekt élettartama eddig az ötlettől a megvalósításig hozzávetőleg 650 napot foglalt magába. És ez az átlagos időtartam, nagy projektek esetében a különböző hatósági engedélyektől, a régészetei feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig számos faktor nehezíti meg a megítélt pályázati pénzek kifizetését. „Nem engedhető meg, hogy egy önkormányzati projekt azért nem tud előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket. Támogatni csak aktív pályázókat lehet!” – hívta fel a figyelmet az NFÜ elnöke.
Éppen ezért a pályázati rendszerben eddig végrehajtott változtatások leginkább az adminisztrációs kötelezettségeket érintik, kevesebb dokumentum szükséges a szerződéskötéshez, és tovább csökkentek a projektek tervezésével, elindításával és kezelésével kapcsolatos határidők. A leegyszerűsödött rendszerben az úgynevezett szállítói finanszírozás és szállítói előleg lehetővé teszi, hogy csak az önerőt és nem a teljes projektköltséget kell biztosítania a kedvezményezettnek, mivel a megvalósításra vonatkozó elszámolás a projekt előrehaladása közben folyamatos.
Bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél bent lévő számlamennyiség 152 milliárd forintra apadt a korábbi 180 milliárd forintos szintről, és a támogatást az igénylés beérkezésétől számított legkésőbb 45 napon belül kifizetik a pályázóknak, 700 milliárd forint értékű időarányosan már aktuális számlát egyszerűen nem nyújtanak be a projektgazdák. „A késlekedő projektek között jelentős arányt képviselnek az önkormányzatok, amelyek 2008 óta forráshiánnyal küszködnek, és így a korábban vállalt önrész megteremtése is problémát jelent” – mondta Petykó Zoltán. A problémákat csak súlyosbítja, hogy sok önkormányzat nem is rendelkezik azzal a projektmenedzselési gyakorlattal, amely az EU-források felhasználásával megvalósuló pályázatok esetében elengedhetetlen.
