A német Lidl diszkont áruházlánc idén 14 felmentési kérvényt nyújtott be, hogy 300 négyzetméternél nagyobb kiskereskedelmi egységet építhessen. Egyiket sem bírálták el pozitívan - indítja a Bloomberg a magyar plázastopról szóló cikkjének sorait. A hírügynökség beszámolójában kiemeli, hogy a nemzetgazdasági minisztérium az idén benyújtott 96 hasonló kérelemből eddig 35-öt utasított el.

A Bloomberg terjedelmes cikkében részletekbe menően kitér a magyar gazdasági helyzet értékelésére, megemlíti, hogy négy éven belül 2012-ben már másodszor jöhet recesszió, és hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormányzat unortodox lépései következtében Magyarország tavaly kiesett a befektetésre ajánlott kategóriából, vagyis bóvlik lettünk. Idén eddig egyetlen bevásárlóközpont nyílt meg, szemben a 2011-es öttel, vagy a 2008-as 33-al szemben.

A Lidl egyik kérelmét sem bírálták el pozitívan

Horváth Szabolcs

Reczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint az egész ingatlanpiac helyzete kiábrándító, az adásvételek száma rekordalacsony szinten van. Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára szerint bár a nemzetgazdasági minisztérium ad egyes cégeknek mentességet a tilalom alól, korántsem világos, hogy azt milyen szempontok szerint teszi, és így ezzel is növeli a bizonytalanságot a külföldi befektetők körében.

A Lidl szővivője, Tőzsér Judit szerint azzal, hogy cégük lehetőséget biztosított a magyar beszállítóknak a bedolgozásra, 20 millió euró értékben tudtak termékeket exportálni itthonról 2011-ben. Vagyis a cég komoly mértékben járult hozzá a magyar cégek teljesítményének növekedéséhez is. Pálfalvi Márta, a Tesco szóvivője arról számolt be, hogy ők eddig még nem éreztek sokat a plázastopból, mivel már a kisebb területű boltnyitásokra koncentrálnak, ám hamarosan beadnak két mentességi kérvényt.

A Bloomberg még korábban megszólaltatta Futó Gábor nagyvállalkozót, a Futureal társalapítóját is, akit a mostani cikkben is idéznek. Futó szerint teljesen összeomlott a hazai beruházási kereslet, és ez nem csak a magyar gazdaság teljesítménye miatt történt így, hanem a magyar gazdaságpolitikát és intézményeket övező általános nemzetközi bizalomhiány miatt is.