Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A régiós versenytársak közül Csehország (39.) , Lengyelország (41.) és Szlovénia (56.) előzi meg hazánkat, míg Bulgária (62.), Szlovákia (71.), Ukrajna (73.), Románia (78.) és Horvátország (81.) utánunk következik. Magyarország az úgynevezett hatékonyság és innováció hajtotta országok között helyezkedik el, olyan államok társaságában mint például Törökország, Brazília, Horvátország, Lengyelország, Omán vagy Libanon.
A világ legversenyképesebb állama már negyedik éve Svájc, melyet Szingapúr, Finnország, Svédország és Hollandia követ. Németország a hatodik, az Egyesült Államok a hetedik, Nagy-Britannia pedig nyolcadik. Kína a listán csak 29., az EU leggyengébb versenyképességi mutatója pedig a már ötödik éve recesszióban lévő Görögországé (95.).
Harmatgyengén muzsikálunk
Magyarország helyzete a kettes és hármas fejlettségi szint közötti átmeneti zónában
Weforum.org
Magyarország több ponton is az átlaghelyezését alulról verdeső pozícióban található. Ilyen például az intézményi környezet (80. hely), az árupiacok szerkezete (67.), munkaerőpiaci rugalmasság (79.), pénzügyi fejlettség (72.) és a kifinomult üzleti tevékenység (86.) területe. Az előbb említett pontok is mutatják a magyar gazdaság működésének legfőbb gondjait, például nehézkes az adminisztráció, nem egészséges az ország áruszerkezet, a munkaerő pedig egyáltalán nem mobil.
Hazánk számára a doing business-t, vagyis az üzleti környezet minőségét leginkább negatívan befolyásoló tényezők között szerepel a gazdaságpolitikai instabilitás, a finanszírozási hozzáférés problémája (magyarul hitelszűke van), az adóráta, az adók szabályozása, a nem hatékony kormányzati bürokrácia és a korrupció.
Hazánk helyzetére jellemző, hogy az első 70 ország közül csak Srí Lanka veszített több, számszerint 16 pozíciót (az ország ugyanakkor egy 2009-ben végetért, rendkívül pusztító polgárháború nyomait igyekszik kiheverni). Ciprus is majdnem ugyanannyi pozíciót vesztett (11-et), mint Magyarország, ám ezeken az államokon kívül nem volt olyan, mely négynél több helyet rontott volna helyezésén.
Nem bízunk a politikusokban
A felmérés egyik legrosszabb mutatóját az intézmény területen hoztuk össze, a politikusokkal szemben tapasztalt bizalom szintje majdnem az egyik legalacsonyabb (128. pozíció) a 144 vizsgált országból. Az EU-ban Szlovákiában, Csehországban és Görögországban ugyanakkor még ennél is bizalmatlanabbak az emberek a politikusok tevékenységével kapcsolatban, északi szomszédunk a 136., a csehek a 139., a görögök pedig a 141. helyre kerültek ebben a tekintetben. A kormány által hangoztatott államadóssággal szembeni harc területén sem rózsás a helyzet, a GDP-hez viszonyított államadósság területén is a lista végén kullugunk (125. pozíció).
Érdemes még megjegyezni, hogy hazánkban is egyre komolyabb gondot jelent az "agyelszívás", vagyis a képzet munkaerő kivándorlása (129. hely). Az innováció irányába tett piaci és kormányzati lépések is hagynak maguk után kívánnivalót, a magánszektor költése alacsony (103. helyezés), és a kormányzat is keveset áldoz a kutatás-fejlesztésre (110. pozíció). A legrosszabb helyezést (138.) ugyanakkor a kormányzati szabályozás terhe területén értük el, vagyis az állam túlságosan is beleszól a gazdasági rendszerek működésébe.
| Versenyképességi faktorok |
| A nemzetközi versenyképeséget 12 indikátor alapján hasonlítják össze. Vizsgálják az intézményeket (jogi és adminisztrációs keretrendszer), az infrastruktúrát, az egészségügyet, az alapfokú oktatást, a makrogazdasági környezetet (stabil gazdaság), a felsőoktatást és szakképzést, az árupiacok szerkezetét, a munkaerőpiaci rugalmasságot, a technológiai képességeket, a pénzügyi rendszer fejlettségét, a piac méretét, a üzleti szektor fejlettségét és az innovációt. |
