szerző:
hvg.hu

Nem segít a növekedésben a kormány munkahelyvédelmi akcióprogramja, az ellensúlyozására szánt megtakarítás pedig nem lesz elég a GKI szerint.

A kormány munkahelyvédelmi akciótervének fedezetét elsősorban a közszféra befagyasztott bérei biztosítják – írja a GKI legújabb bejegyzésében. A gazdaságkutató intézet szerint az egészségügyi dolgozók részleges béremelése sem lesz ingyen, melyet a kormányzat a kórházi büdzsékből vett el. Ebből növekvő várólisták, és ki nem fizettet kórházi számlatömeg következik (év végére 60 milliárd forint), amelynek kamatait a beszállító vállalkozások fizetik meg (2-3 milliárd forint). A meg nem valósult pedagógus béremelés (73 milliárd forint) a GKI szerint mindössze egy fiktív tételt törölt ki a költségvetésből.

A GKI szerint a tervezett 397 milliárd forintos megtakarítás helyett mintegy 100 milliárd forinttal kisebb lesz a nettó megtakarítás. Ugyanakkor esély van arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kiadásai meghaladják a számított 285 milliárd forintot. Ezzel együtt az intézkedések hatására kb. 150 milliárd forinttal lesz rosszabb az államháztartási egyensúly a kormány által reméltnél.

Nem növünk a csomagtól

Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány június végén munkahelyvédelmi akcióprogramot hirdetett 2013-ra, és az erről szóló törvényeket néhány hete fogadta el az Országgyűlés. Az eredeti elképzelés szerint a költségvetési bevételek 300 milliárd forint körüli összeggel csökkentek volna, amit a későbbi módosítások 285 milliárd forintra enyhítettek. A GKI számításai szerint a munkaerő piacot érintő intézkedések 215 milliárd forintot tesznek ki. A többi tétel költségvetési hatása különböző feltételezések mellett további, akár 135 milliárd forint kiesést is jelenthet, így a munkahelyvédelmi csomag teljes „számlája” elérheti a 350 milliárd forintot is.

A GKI szerint a munkahelyek növekedését az adó és járulékintézkedések aligha fogják érdemben növelni, inkább a foglalkoztatás összetétele változhat, illetve némileg több pénz maradhat egyes vállalkozásoknál. Az egyensúlyt javító intézkedések 80 százaléka közvetlenül negatívan hat a lakosságra, akár a növekvő elbocsátások, csökkenő munkahelyek, akár a többlet állami befizetések miatt. Emellett az egészségügyi ellátás és az oktatás területén további színvonal csökkenésre kell felkészülni.

Szorul a közszféra

A kormány a közszférában bevezeti a kötelező nyugdíjba vonulást és egy 3 évre szóló létszámstopot, valamint megszűnik a nyugdíj melletti munka lehetősége. Mindezek 30 milliárd forintot tesznek hozzá a megtakarításokhoz. A miniszter szerint 22 ezer fővel csökken jövőre a létszám (s értelemszerűen évente további 20-25 ezerrel). Miután nem valószínű, hogy az intézkedés a fegyveres testületeket és az egészségügyet érintse (az előbbinél a korengedményes nyugdíj megszüntetése önmagában biztosítja, hogy szinte nincs nyugdíjba vonuló, az utóbbinál pedig túl sokan mehetnének nyugdíjba, így az ellátás kerülne veszélybe), az igazgatás és az oktatás marad lehetőségként.

Az előbbi létszám-fogyása eddig sem sikerült, a GKI szerint így már csak az önkormányzatoknál szolgálatot teljesítő hivatalnokok (5-7 ezer fő) és a közoktatás dolgozói maradnak, akiket el lehet bocsátani. Ennek ágyaz meg a pedagógusok kötelező óraszám-emelése, valamint a várható alapfokú oktatási intézményi összevonások. A szakiskolai rendszerből a nem szakmai tárgyak óraszámának csökkentése (s azon belül a testnevelés órák megugrása) akár 7 ezer fő elbocsátását is jelentheti. A közoktatásban eddig sem volt jellemző a munkavállalók nyugdíj melletti foglalkoztatása, amennyiben a helyettesítésről gondoskodni lehetett. Ez a reáltárgyak esetében sok helyen gondot okoz, így ez esetben sem valószínű a kényszernyugdíjazás. Maradnak a humán tárgyak.

Az elbocsátások következményei viszont nem szerepelnek a költségek között. Egyrészt a (még ingyenes) pedagógus- és hivatalnokképzésből kikerülőknek eszerint nem lesz állásuk (s többségük pályakezdő munkanélkülivé válik), másrészt az elbocsátandók kieső fogyasztása és a munkanélküliek ellátása sincs beszámítva. Összességében ezzel kiadási oldalon legalább 10 milliárd forint többlet keletkezik a GKI szerint.

Jövőre csökken az EU Önerő alap is 20 milliárd forinttal (ezt 50 milliárd forinttal szeptemberben hozták létre, hogy az egyre nehézkesebb EU forráslehívást segítsék legalább az önkormányzatok esetében). Nem nehéz belátni, hogy ez az intézkedés sem gyorsítja az EU források felhasználását. A hazai társfinanszírozás szintjének csökkentése (55 milliárd forint) mérsékli a lehívható források nagyságát, így azok esetleges növekedésgeneráló hatását is – írja a GKI.

Mire jó a két plafon?

A szociális ellátások plafonjának bevezetése érdemben nem jelent megtakarítást, különösen, ha a gyermekek után járó kedvezményeket, mint a kormány ígérte, nem számítják bele.

A TB járulékplafon (662 ezer forint/hó) eltörlése a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulék esetében (51 milliárd forint) részben visszaveszi a szuperbruttó adóalap kivezetését, miközben újabb terheket rak a jövő nyugdíjkifizetéseire.

Csökkenti a fogyasztást a tranzakciós adó

A pénzügyi tranzakciós illeték felemelése 3 ezrelékre a készpénzforgalom (és postai sárga csekk) esetében (30 milliárd forint) egyértelműen fogyasztásmérséklő hatású. A kártyahasználat a jövedelmek emelkedésével nő, részben kulturális, részben viszont praktikus okok miatt (mivel a kisebb, jellemzően községi boltokban nincs kártyaleolvasó). A csökkenő fogyasztás miatti állami bevételkiesés 8 milliárd forint lehet. Nem mellékesen ez a lépés és a dohánytermékek monopolizált eladása miatti forgalomcsökkenés miatt további kereskedelmi munkahelyek elvesztésével is fenyeget.

A Magyar Államkincstár befizetési kötelezettségének további emelése (most éppen 30 milliárd forint) csak akkor jelent érdemi bevételt, ha ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbhez jutnak az önkormányzatok (a közszféra béreit, a nyugdíjakat és a gyermekek után fizetett juttatásokat, valamint a segélyeket ez nem érintheti.).

Bizonytalan a pénztárgépek bekötése

A NAV-hoz bekötni tervezett közel 400 ezer pénztárgép révén elérni tervezett 95 milliárd forint megvalósíthatósága kérdéses.  Nem csak a pénztárgépekkel trükköznek az áfa-csalók, hanem a „be nem ütött” tételekkel. Így a becsült fekete forgalomhoz (2000 milliárd forint) képest várt fehérítő hatás - ráadásul ilyen rövid idő alatt - eltúlzott.

A kivitelezés költsége (új szerverek a NAV-nál, az adatokat kezelő személyzet költsége stb.) az államnál, a kiépülés várható ideje, a vállalkozásoknál a kiépítendő internetes csatlakozás, valamint a működtetés költsége a homályba vész. Erősen valószínű, hogy a teljes kiépülés nem tud meglenni a jövő év közepe előtt, így mindent összevetve jó esetben 25-30 milliárd forint többlet keletkezhet úgy, hogy a vállalkozásoknak ez évente 2-3 milliárd forint többlet kiadást jelent.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Dugába dőlhet a Facebook nagy terve, menekülnek saját pénzének támogatói

Dugába dőlhet a Facebook nagy terve, menekülnek saját pénzének támogatói

Napsütésben szavazhat az ország

Napsütésben szavazhat az ország

Tarlós gratulált Karácsonynak

Tarlós gratulált Karácsonynak

Orbán Viktor a Facebookon adta ki a feladatot

Orbán Viktor a Facebookon adta ki a feladatot

Lakner: Nem hittem volna, de Orbánt utolérte a saját őszödi válsága

Lakner: Nem hittem volna, de Orbánt utolérte a saját őszödi válsága

„Hiába a csocsóasztal, ha a főnök sosem száll be”

„Hiába a csocsóasztal, ha a főnök sosem száll be”