Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Kevesen hisznek még mindig abban, hogy a magyar kormány komolyan gondolja az IMF-fel és az EU-val való megállapodást - írja Beyond Brics című szerkesztőségi blogjában az FT, amely szerint meglepő, hogy a befektetőket egyáltalán még érdekelték a frissen közzétett tervek.
Erről árulkodik a BUX mozgása is, amely a bejegyzés szerint az IMF-megállapodást megnehezítő intézkedések miatt hétfő reggel kezdetben elmozdult, de később visszatért korábbi szintjére.
Némelyeket kisebb sokként érhette, hogy a kormány felrúgta a bankokkal korábban kötött megállapodást - idézte a lap a Nomura közgazdászát, Peter Attard Montaltót. "De a kormány már korábban is olyan gyakran elment a határokig" - tette hozzá az elemző, aki szerint a Nomuránál mindig is úgy vélték, a kormány állandósítani fogja a korábban átmeneti tehernek tekintett bankadót.
Az FT beszámolója a további, múlt pénteken bejelentett intézkedés között megemlítette még az energiaszolgáltatók 50 százalékos adóját is, ami a bejegyzés szerint rossz hír a budapesti tőzsde egyik leglikvidebb papírjának, a Molnak.
"Mindig is ez volt a legegyszerűbb, amit a kormány tehet" - mondta az adóemelésekről Montalto. Szerinte a mostani lépések "csak annak a kiszámíthatatlan megszorító politikának a folytatása, amelyre már korábban is számítani lehetett".
A Nomura szakembere szerint "meglehetősen felesleges" egy lehetséges IMF-megállapodásról beszélni, mert nem lesz semmilyen megállapodás, hacsak "az egész piac fel nem robban, elég hosszú időre ahhoz, hogy a kormány is megérezze a lángokat". De hozzátette, "ezek a robbanások csak rövid életűek", és utánuk az IMF-megállapodás kérdésre lekerül a napirendről.
Az FT-blog felidézte azt is, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő szerint még idén felülvizsgálják a magyar besorolást. "Ne számítsunk felminősítésre" - tette hozzá a beszámoló.
