„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Az adót a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamosenergia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezetéknél az üzemeltetőnek kell megfizetnie. Nem adóköteles az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen vagy a telken belül fut.
Mentesülnek a közműadó alól a helyi önkormányzatok és az állam is, míg a távközlési szolgáltatók - a vezeték hosszától függő mértékű - adókedvezményt kapnak, az adó teljes összegét a vezeték 300 kilométert meghaladó része után kell megfizetniük. Egy módosító javaslat kivonta az adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékeket is.
Az adót március 20-ig kell bevallani, és más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni.
Matolcsy György eredetileg száz forintban határozta volna meg az adó mértékét, a parlament azonban a költségvetési bizottság javaslatára - a tervezett 30 milliárd forint bevétel elérése érdekében - a zárószavazás előtt 125 forintra emelte azt. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi.
Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik, a vezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem befolyásolja. Az adó alanya az, akié az év első napján a közművezeték, több tulajdonos a tulajdoni hányad arányában adóalany.
A nemzetgazdasági miniszter október közepén jelentette be, hogy adót vetnek ki a közművezetékekre, s abból a kormány 30 milliárd forint bevételt vár.
