A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora, aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöki posztját is betölti, csütörtökön a csongrádi megyeszékhelyen az SZTE Európa-tanulmányok központja és a Europe Direct által szervezett Válságkezelési modellek az Európai Unióban című konferencián kifejtette: Magyarország gazdasági mutatói a visegrádi országok és az újonnan csatlakozott uniós tagállamok trendjébe simulnak, ellentétben a dél-európai országok egyre meredekebb visszaesésével.

A csatlakozó országcsoport növekedési kilátásai a 0-5 százalékos sávban mozognak, és a költségvetési hiány is 0 és 5 százalék között változik, GDP-arányosan. A magyar gazdaság növekedése inkább a sáv aljára várható, míg idén és jövőre – köszönhetően a kiigazító lépéseknek – úgy tűnik, tartható a 3 százalék alatti hiány – mondta az egyetemi tanár.

Kovács Árpád kedvező fejleménynek tartja az export 80 százalékát előállító multinacionális feldolgozóipari szektor támogatását. Ez és a munkahelyek védelmében tett intézkedések előbb-utóbb megjelennek a gazdaságban, és a mostani áldozatoknak lesz hozadéka az elkövetkező években - vélekedett.

A professzor elengedhetetlennek tartja a költségvetési stabilitás megőrzését, ugyanakkor jelezte: ez súlyos növekedési áldozatokkal jár, és komoly megpróbáltatásokat hoz a lakosság számára. A szakember hozzátette, látható, hogy az emberek magatartása is változik, erősödik például a munkavállalói mobilitás.

Kovács Árpád az IMF/EU-tárgyalások kapcsán kifejtette, a hitelfelvétel érdemben hozzájárulhatna a kamatkiadások mérséklődéséhez, hiszen az IMF-hitel kamata lényegesen, 3-4 százalékkal alacsonyabb, mint a piacon elérhető kölcsönöké. De amíg a globális hangulat nem romlik, törékeny egyensúly áll fenn: nincs piaci nyomás, ami sürgetné a megállapodást - tette hozzá.