Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A költségvetés módosítását azzal indokolta a kormány, hogy a megfelelő korrekciókkal kikerülhet az ország a túlzott deficiteljárás alól. Az első nekifutásra tervezett vágások azonban menet közben vagy fellazultak, vagy nem tarthatóak - deröl ki a Policy Agenda elemzéséből. A gyógyszerár-támogatás jól mutatja ezt a tendenciát. Idén 277 milliárdot tartalmazott az elfogadott költségvetés, amit aztán 10 milliárddal megnöveltek. Ehhez képest a tényszámot év végére 305-310 milliárd közé várják, vagyis a tervek nem találkoztak a realitással. Jövőre 197 milliárdot terveztek, de ennek megvalósíthatósága drasztikus támogatáscsökkentést igényelt volna, ami mögül végül kihátráltak és valamelyest korrigálták a korábbi célszámot.
Vannak jóval problémásabb területek is, mint például az államadósságra fordítható kamatteher kiadásai, amire 100 milliárddal kevesebbet írtak be az EU/IMF megállapodásra hivatkozva, ami időközben nem jött létre, az előirányzott szám azonban maradt.
A büdzsé utólagos módosításának célja ugyan a kiadások csökkentése volt, az országgyűlési többség a minisztériumok és háttérintézmények működési költségeihez plusz 14 milliárdos többletet szavazott meg. Korábban a bürokrácia méretének csökkentése mellett érvelt a kormány, a zárószavazással két új intézményt – a Nemzeti Öntözési Hivatalt és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet – hozott létre, amik 2,3 milliárddal terhelik a költségvetést.
