Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A munkanélküliség mértékét tekintve a legsúlyosabb helyzetű hazai régió az Európai Unióban is a sereghajtók közé tartozik: Észak-Magyarország tavalyelőtt holtversenyben a 249–250. helyen állt a közösség 27 tagállamának 271 régiója között. A másfél éve 16 (tavaly viszont már 16,7) százalékos munkanélküliséggel küzdő, Miskolc központú térség a foglalkoztatási problémáival az észak-spanyolországi Asztúriával volt 2010-ben éppen azonos szinten.
A másik kiugróan rossz helyzetű itthoni vidék, a 14,5 százalékos munkanélküliséggel sújtott (Debrecen központú) Észak-Alföld a régiók listáján a Szeveroiztocsen (északkeleti) bolgár körzettel osztozott a 245–246. helyen. A legjobb helyzetű hazai körzet, Közép-Magyarország 8,9 százalékos rátával az európai középmezőnyhöz tartozott, konkréten a 149–152. helyen állt a Párizsi-medencében fekvő Ile-de-France, illetve a Berlin melletti délnyugat-brandenburgi tartomány társaságában.
A 2010-es 9,7 százalékos uniós munkanélküliségi átlagnál valamivel ugyancsak jobb eredményt felmutatni képes Nyugat-Dunántúlt a maga 9,2 százalékos rátája az uniós lista 158. helyére pozicionálta. A Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyéből álló körzet ezzel az eredménnyel Nyugat-Walesszel került azonos kategóriába – derül ki a KSH által közzétett legfrissebb Területi Statisztikai Évkönyvből.
Az uniós államok többsége – köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország – tavalyelőtt egyébként a munkanélküliséget még 10 százalék alatt tudta tartani. Az európai fővárosok és körzeteik sorában Prága helyzete számított a leginkább irigylésre méltónak, ahol az állás után járók aránya nem volt több 3,7 százaléknál. A hasonló mutató Róma térségében 5,7, Bécsében 7,3, Belső-, illetve Külső-Londonéban 9,7, illetve 8,6, Berlinében pedig 13,2 százalék volt. A 8,9 százalékos közép-magyarországi adat közel a duplája volt a válság előtt – 2006-ban – regisztrált 5,1 százalékos mutatónak.
Tavaly, ha csak minimális mértékben is, csökkent a munkanélküliek száma idehaza: míg 2010-ben az aktív korú népesség 11,2 százaléka volt tétlenségre kárhoztatva, ez a szám 10,9 százalékra módosult, de az idén februárban ismét elérte a 11 százalékot.
