Balkáni bajok

Horvátországban emelkedett több terméknek az áfája januártól, amitől a költségvetési bevételek növekedését várja a zágrábi kormány. Az év elejétől egyebek között a kenyér, a tej, a könyvek, a gyógyszerek és a mozijegyek eddigi nulla százalékos áfája 5 százalékra nőtt. Idén 113,7 milliárd kuna (1 kuna mintegy 37 forint) bevétellel számol a költségvetés, ami a tavalyinál 3,4 milliárd kunával több. A legnagyobb, 3 milliárd kunás bevételnövekedést a kormány az áfa-bevételektől várja, amelyek idén összesen 43,4 milliárd kunát tesznek ki. 

Horvátország tavaly már a negyedik egymást követő évben volt recesszióban. A hazai össztermék (GDP) 1,9 százalékkal esett a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A második negyedévben 2,2 százalékos volt a tizenkét havi csökkenés, az első negyedévben pedig 1,3 százalékos zsugorodást jegyeztek fel. 

Csökkent tavaly a szerb hazai össztermék is, mégpedig 1,9%-kal.  A szerb parlament által december elején jóváhagyott 2013. évi költségvetés 2 százalékos gazdaságnövekedéssel számol, a GDP-arányos államháztartási hiányt 3,3 százalékban állapították meg. A balkáni ország tavalyi GDP-arányos államháztartási hiánya 6,2 százalék körüli volt. A kormány azt vállalta, hogy a hiányt 2014-ben a GDP 1,9 százalékára, 2015-ben 1 százalékára szorítja le.

A szerb államadósság tavaly a GDP mintegy 60 százalékára nőtt. A kormány azt tervezi, hogy az államadósság a hazai össztermék 65,2 százaléka lesz 2013-ban, majd a jövő évtől kezdve csökken.
A szerb adósságkezelő novemberben közölt adatai szerint az államadósság 16,6 milliárd euró volt október végén, ami a hazai össztermék (GDP) 57,5 százaléka. A múlt év végén az államadósság kisebb, 14,8 milliárd euró volt.

Belgrád új, három évre szóló elővigyázatossági megállapodást tervez kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és erről a tárgyalások tavasszal kezdődnek meg.

 Az IMF igazgatótanácsa 2011 szeptemberében hagyta jóvá az előző szerb kormánnyal kötött 1,1 milliárd eurós, 18 hónapos elővigyázatossági jellegű készenléti hitelmegállapodást. Az elszálló költségvetési hiány és a növekvő államadósság miatt - még az előző kormány idején - az IMF tavaly februárban úgy döntött, hogy befagyasztja a hitelkeretet.