szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sok devizahiteles húzza az ügyletek lezárását, mert attól tart, hogy a jelzálogjog törlése automatikus adóvizsgálattal jár, ami azért visszatartó erő, mert az alacsony jövedelemről nyilatkozók esetében felmerül a kérdés, miből tudtak például havi 600 ezer forintot törleszteni, a fennmaradó hitelösszeget pedig zsebből kifizetni.

A BNP Paribas jelzálogfinanszírozó cége, a UCB sok devizahitelessel volt hajlandó megegyezni hitele egy részének elengedésében. A nagyobb kölcsönnel rendelkező ügyfelek körében azonban elterjedt, hogy a jelzálogjog törlése automatikusan adóvizsgálatot válthat ki. Az adóhivatalnál ezt rémhírnek minősítették, ugyanis semmilyen módon nem kapcsolódnak össze az adatbázisok, így az adóhivatalnak nem lehet pontos információja ezekről az ügyletektől – olvasható Az én pénzem portálon.

A rémhír egy konkrét eset kapcsán terjedhetett el, ahol a végtörlesztés és a vagyonosodási vizsgálat véletlenül egy időben történt. Ugyanakkor nem kockázatmentes, ha valaki a valóságosnál alacsonyabb jövedelemről vall, hiszen egy későbbi ellenőrzés során vizsgálhatják az esetet. Véletlen, hogy a kölcsön lezárását halogatók mégis jól jártak az időközben bekövetkező adózási szabályok változásának köszönhetően.

Amennyiben egy tízmillió forintos hitel felét elengedte a bank (erre több példa is volt a UCB-nél), akkor az adósnak 800 ezer forint szja-t kellett fizetnie, ha jövedelme meghaladta  az öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. Ez azt jelentette, hogy a család átlagjövedelme nem lehetett fejenként több 57 ezer forintnál, az pedig nem életszerű, hogy a minimálbér alatt keresők ötmillió forintot zsebből kipengetnének. Az idei év januárjától azonban ezt a határt az öregségi nyugdíj négyszeresére, tehát 114 ezer forintra emelték, aminek köszönhetően a legtöbb vállalkozó adómentesen szabadulhat adósága hátralékától.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!