szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A héten került nyilvánosságra az a kormányzati szándék, hogy a magyar állampolgárok által svájci bankokban elhelyezett betéteket beazonosítsák, illetve adó kivetésével bevonják a közteherviselésbe. Elhangzott: Magyarország célja a teljes információ- és adatnyilvánosság elérése. Felmerül a kérdés, hogy ténylegesen milyen valós lehetőségei vannak a kormányzatnak ezen a téren, azaz teljesülhet-e teljes egészében ez az elképzelés?

Svájccal 1942-ben kötött Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásáról egyezményt; ezt váltotta fel az 1982-ben kötött megállapodás, amely a mai napig hatályban van. Az egyezmény legtöbb cikkelye megfelel az OECD modellegyezményében foglaltaknak, de hiányzik belőle az információcserére vonatkozó cikkely: ezek szerint Svájc nem köteles a magyar megkeresésekre információt szolgáltatni – áll a Mazars Könyszakértő és Tanácsadó vállalat kommentárjában.

Ugyanakkor az EU kamatdirektívájához Svájc is csatlakozott. Ebben az irányelvben az EU tagállamok abban állapodtak meg, hogy automatikusan kicserélik egymással azokat az információkat, amelyek arra a kamatjövedelemre vonatkoznak, amelyet  az egyik tagállamból egy másik tagállam állampolgára kapott. Az irányelv kivételeket is tartalmaz, mégpedig azon országokat, ahol hagyományosan erős a banktitok intézménye. Ezek a kivételezett országok: Ausztria, Belgium és Luxemburg. (Mindhárom országgal van kettős adóztatási egyezménye hazánkank.) Svájc is csatlakozott az irányelvhez, és Svájc is a kivételes szabályokat alkalmazza.

E szerint azok az országok, akik nem adnak ki információt az elhelyezett betétekről, 35 százalékos kamatadót vonnak le az ilyen betétek kamataiból. Az így beszedett adó 75 százalékát pedig annak az államnak utalják, amelynek az állampolgára a betételhelyező, az adó 25 százaléka pedig a beszedő országban marad.

Nem tudunk általános érvényű megállapodást kötni Svájccal

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar betétes nyilatkozhat a svájci bankjának arról, hogy a rá vonatkozó információk kiadhatóak-e vagy sem. Ha azt nyilatkozza, hogy kiadhatóak, akkor a kedvező, svájci adózási szabályokat alkalmazhatja, bár ez esetben nyilván be kell vallania a jövedelmét Magyarországon is, hiszen a magyar adóhatóság megkaphatja ezeket a jövedelemadatokat Svájcból. Ha azonban úgy nyilatkozik, hogy adatai nem adhatóak ki, akkor – elvileg – 35 százalékos kamatadóra számíthat. A magyar 16 százalékos kamatadó tükrében ez nem lenne racionális választás, ugyanakkor, ha a pénz forrása nem legális, valószínűleg még ilyen feltételekkel is megéri anonim svájci számlán tartani, szögezi le a Mazars közleménye.

A magyarok svájci számlái Svájcban maradnak
©

Szmicsek Sándor nemzetközi adópartner szerint nem valószínű, hogy a magyar kormány általános érvénnyel tudna olyan megállapodást kötni Svájccal, amely szerint az alpesi ország korlátozás nélkül kiadna minden információt az ottani magyar befektetésekről. Ezt a világon eddig egyetlen államnak sem sikerült elérni, Németországnak és az Egyesült Államoknak sem.

Előbb inkább otthon kellene vizsgálódni

A nemzetközi adószakértő szerint sikeresebbek azok az akciók, amikor ezek az országok saját nyomozóhatóságaik útján szereznek információkat, például úgy, hogy alapos gyanú esetén a saját országuk területén vizsgálatot végeznek svájci bankok ügynökeinél és a náluk lefoglalt iratok, illetve adathordozókon tárolt információk alapján indíthatnak eljárást belföldi adóalanyok ellen.

Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy kamatdirektíva nem terjed ki a társasági adóalanyokra. Sőt, egyes országok belső szabályozásában további sajátos értelmezések is előfordulhatnak azzal kapcsolatban, hogy kire vonatkozik ez a szabályozás. Például Cipruson a társaságok tulajdonosai sem tartoznak a kamatdirektíva hatálya alá, így a szigetország azokról sem ad ki automatikusan információt. Más országokban pedig léteznek olyan társasági formák, amik valójában magánszemélyek befektetési közösségét jelentik, de az adott ország ugyancsak nem tekinti ezeket a direktíva hatálya alá tartózóknak.

Nem zárható ki, de inkább nem

Összességében tehát megállapítható, hogy bár nem zárható ki, hogy Svájc és a magyar állam olyan megállapodást kössön, melyben Svájc az ottani bankokban lévő, beazonosíthatóan magyar betéteket összességében megadóztassa, és a beszedett adót vagy annak egy részét átutalja a magyar államnak, nem valószínű, hogy a számlák tulajdonosairól Svájc bármilyen személyes adatot átadna.

Ha ilyen megállapodás létrejönne a két állam között, akkor annak végrehajtásáról természetesen a betétest is értesíteni fogják és felajánlják, a választást hogy vagy levonják tőle a kétoldalú megállapodásban szereplő adót, vagy az adatai kiadhatóak lesznek Magyarországnak – áll a Mazars közleményében.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Olcsóbb Porsche villanyautó: itt a csak hátul hajtó új Taycan

Olcsóbb Porsche villanyautó: itt a csak hátul hajtó új Taycan

A Szegedi Tudományegyetem rektora: Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás

A Szegedi Tudományegyetem rektora: Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás

72 ingatlant ad el Budapest, milliárdos bevételt vár

72 ingatlant ad el Budapest, milliárdos bevételt vár