Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árstabilitás nem a gazdag országok luxusa, hanem a gyarapodás előfeltétele - mondta Karvalits Ferenc a Világgazdaság napilap által szervezett budapesti konferencián. Szerinte árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is.
A monetáris politika csak addig képes a növekedés ösztönzésére, míg biztosan nem veszélyezteti az árstabilitást - mondta. Hozzátette, hogy a költségvetési politika kiszámítható és fenntartható alapokra helyezése esetén az inflációs célkövetés Magyarországon is hatékonyan tud működni.
A jegybank alelnöke beszélt az árfolyam és az infláció összefüggéséről is. Szerinte egy százalék árfolyamgyengülés kétéves időtartam alatt 0,2-0,3 százalékkal növeli az inflációt. Amikor az MNB decemberben a 2013. évi inflációt prognosztizálta, akkor 285 forintos árfolyammal számolt - jelezte.
A jegybankok által segített gazdaságösztönzés, azaz többletpénz pumpálása a gazdaságba, illetve a bankrendszerbe természetesnek tűnik azokban a nagy és viszonylag zárt gazdaságokban - ilyen az Egyesült Államok, Japán, vagy Nagy Britannia - ahol a kitűzött inflációt sem érik el - mondta az alelnök.
Ezekben az országokban a monetáris lazítás kamatcsökkentéssel már lehetetlen, hiszen nullához közeli az alapkamat, tehát jöhetnek a nem konvencionális eszközök: a jegybankok államkötvényeket, értékpapírokat vásárolnak, azaz más módon pumpálnak likviditást a rendszerbe, vagy ígéretet tesznek, hogy hosszabb távon is nulla körüli kamatra rendezkednek be.
Véleménye szerint Magyarországon nincs ilyen helyzet, hiszen a 3 százalékos cél fölött van az infláció, tehát erősen meggondolandó a kamatcsökkentés. Ha viszont lenne ok a monetáris lazításra, akkor még lehetne kamatot csökkenteni. Jelenleg azonban a helyzet az, hogy az elemzői kar szerint az infláció a következő 18 hónapban a 3 százalékos cél felett mozog.
Az alelnök a devizatartalékról azt mondta, annak nagyságát az összes belföldi jövedelemtulajdonos rövid lejáratú devizaadósságával kell összhangba hozni, ez az összeg jelenleg megközelítőleg 34 milliárd euró, annyi, amennyi az MNB devizatartaléka. Ha a vállatok és a lakosság devizaadóssága csökken, akkor a devizatartalékot is lehet csökkenteni - mondta Karvalits Ferenc.
