Sok magyar cég lehet a ciprusi illeték áldozata

Ciprus az egyik legkedveltebb offshore célpont a hazai vállalkozások körében, az ottani bankbetétekre kivetett illeték azonban gyökeresen megváltoztatná ezt a paradicsomi helyzetet. A magyar kormányzat az utóbbi években számos intézkedést hozott, amellyel próbálta a külföldre mentett jövedelmeket hazahozni, mégis 1500 hazai vállalat „büszkélkedik” jelenleg is offshore kapcsolattal – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

  • hvg.hu hvg.hu
Sok magyar cég lehet a ciprusi illeték áldozata

Magyarországon jelenleg 4500 vállalat tulajdonosi szerkezetében találunk klasszikus értelemben vett offshore tulajdonosokat, ebből Ciprushoz 1500 cég köthető. Az Opten adatai szerint az utóbbi években folyamatosan csökkent e vállalatok száma, de látványos eredményt nem sikerült elérni. Az offshore társaságok alapítása nem ütközik törvénybe, illetve a magánszemélyek külföldi cégben realizált személyi jövedelme ugyanúgy adóköteles – elviekben tehát semmi sem indokolja az efféle cégek felszámolását.

Ciprusi érdekeltségű magyar cégek összesített mérlegadatai (2011, ezer forint)*
Árbevétel

839 130 188

Mérleg szerinti eredmény

-102 965 927

Pénzeszközök

68 495 892

Adó előtti eredmény

-85 773 476

Adózás utáni eredmény

-88 590 869

Eredmény utáni adókötelezettség

2 817 393

Személyi ráfordítás

77 823 873

Forrás: Opten
 A pénzáramlások és tulajdonosok azonosítása azonban rendkívül problémás az offshore cégeknél, ezért a diszkrét működést, illetve kiskapukat kereső vállalkozások továbbra is kedvelik ezt a cégformát. Ennek bizonyításához nem is kell messzire menni: elég megemlíteni, hogy a szóban forgó vállalatok több mint 85 százaléka ad le rendszeresen beszámolókat, és ez az arány rendkívül jónak számít. Kétség sem férhet hozzá tehát, hogy ténylegesen működő és a látszatra kényesen odafigyelő vállalatokról beszélünk.

2011-ben a hazánkban bejelentett ciprusi érdekeltségű vállalatok az Opten adatai szerint több mint 800 milliárd forint árbevételt produkáltak. Kétharmaduk adózás előtti eredménye negatív volt, így adófizetési kötelezettségük összességében sem érte el a 3 milliárd forintot. Szerencsére a hazai adóhivatal elől nem tudnak teljesen előrejtőzni: személyi jellegű ráfordításuk közel 80 milliárd forint, aminek jelentős része szintén az államkincstárt gazdagítja.

Fontos tisztázni, hogy a nemzetközi adóoptimalizálás az Európai Unión belül a tőke szabad áramlásának köszönhetően legális folyamat. Az adóparadicsomok azonban ezt az irányelvet és az anonimitást összességében a tagállamok rovására használják ki – nem véletlenül próbálja az EU normalizálni a helyzetet.

Ha a ciprusi kormány elfogadja az új illetékekre tett javaslatot, az 1500 magyar érdekeltségű ciprusi vállalat kint lévő pénzeszközeinek akár 9,9 százalékát is elveszítheti egyik napról a másikra. Ez várhatóan a ciprusi offshore cégek számának jelentős csökkenéséhez vezet, ám kétségünk sem lehet afelől, hogy ezeknek a tőkemozgásoknak továbbra sem hazánk lesz az elsődleges célpontja.

A legnagyobb ciprusi érdekeltségű hazai cégek* (ezer forint)
 ÁrbevételAdózás előtti eredményEredmény utáni adóSzemélyi ráfordítás
ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.272 882 000-22 350 00011 00032 922 000

Hungary-Meat Élelmiszeripari Termelő

Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

74 208 4381 546 086210 6461 325 621

SMR Automotive Mirror

Technology Hungary Bt.

63 904 375-4 553 30605 021 305

Cadence Design Systems

Gazdasági Szolgáltató Kft.

34 993 7796 302 165553 70660 102

Eurotransgaz Corporation

Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

15 603 564157 271157 2711349

Kronospan-Mofa

Hungary Farostlemezgyártó Kft.

13 331 101-2 991 8330736 193
West End Beruházó és Kereskedelmi Zrt.12 438 043-3 447 50800
Duna Kongresszus Ingatlanfejlesztő kft.12 333 4884 463 794307 93548 314
Bonbonetti Choco Édesipari kft.11 873 859-138 66401 643 286

ExpertT Kereskedelmi és

Informatikai Zrt.

11 347 151146 90915 153119 588

* 2011-es záró beszámolók alapján

Forrás: Opten

 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.