Az uniós csatlakozással megnyíló határok kiváló alkalmat teremtettek az áfával való trükközésre, miután a küldfölre értékesített áru után az áfa visszaigényelhető, ugyanakkor azt nehéz ellenőrizni, hogy az árut valóban nem Magyarországon adták el. A tavalyi áfaemelés (25-ről 27 százalékra) még vonzóbbá tette ezt az ipart. A csalás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy régióbeli cég Magyarországról vásárol terméket: az eladó – sokszor csak papíron – leszállítja a megrendelést, és a külföldi értékesítés után visszaigényli az áfát. Az is bevett módszer, hogy a terméket több cégen keresztül "visszahozzák" Magyarországra, és végül itthon adják el az árut, de azután már elfelejtik befizetni az áfát.

A fenti praktikákkal az adócsalók sokáig elsősorban a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények esetében éltek, ezek voltak az első területek, ahol bevezették a fordított áfafizetést (a végfelhasználó fizeti meg az áfát, nem az eladó). A fordított áfát később a húsok kereskedelmére is kiterjesztették, de csak a sertéságazatban. Az áfacsalás ezen kívül még építőipari anyagok és számítástechnikai alkatrészek kereskedelménél terjedt el.

Már a vassal is trükköznek?

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a gabonfélék helyett a trükközők ma már inkább étolajban, cukorban vagy csokiban utaznak, ha élelmiszer-ipari termékekről van szó. Bár arról már lehetett hallani, hogy fémhulladék kereskedelmével is igyekeztek áfát csalni magyar vállalkozók, a hvg.hu információi szerint egy ideje már vassal is trükköznek egyesek. Eleinte itt is még csak papíron hagyta el a termék az országot, az ellenőrzések szigorodásával ma már "útra kel a vas".

A betonvas és térháló is felkerült az áfacsalási "térképre"

Horváth Szabolcs

Fuvarozói szegmensből úgy értesültünk, hogy elsősorban a Budapest-Losonc (Szlovákia) útvonal a frekventált, néha Ózdról is volt egy-két fuvar északi szomszédunkhoz. Losoncon állítólag szlovákiai cégen keresztül bérelnek magyar vállalkozók egy telephelyet, csakis olyan célból, hogy megforgassák a vasárut. Először még csak betonvasat és betonhálót vittek ki magyar fuvarozók, az árut pedig szlovák rendszámú kamionok hozták vissza Magyarországra. Ma már ugyanakkor zártszelvény is szerepel a termékek között, és a fuvarozással sem pepecselnek sokat: az árut sokszor le sem pakolják, ugyanaz a kamion viszi is vissza a vasat Budapestre.

Az üzletelés volumenére jellemző, hogy forrásunk szerint van olyan vállalkozó, akinek 15 kamionja is megfordul egy nap Budapest és Losonc között. A 24 tonna terhelésű kamionok esetében ez már igen komoly mennyiséget jelent, a magyar vas-nagykereskedelem jelentős mennyiségét is megmozgathatják a vállalkozók. A volumen ráadásul az utóbbi időszakban még nőtt is: korábban csak napi 7-10 kamion fordult a két ország között. Mivel a vaskereskedők is kevesebb megrendeléssel számolhatnak a válság miatt, ezért örülnek minden megrendelésnek. Forrásunk szerint a nagykereskedők sincsenek mindig tisztában azzal, hogy a tőlük elvitt vasáruval áfát csalnak. A hvg.hu az üggyel kapcsolatban látott fuvarleveleket és cégneveket is, melyek azt megmutatják, hogy papíron milyen árumozgás zajlott, de azt nem láttuk bizonyítva, hogy valóban történt áfacsalás. Ugyanakkor forrásunk állította: egy ideje így üzletelnek.

A NAV-nál vasról nem tudnak, repceolajról viszont igen

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Nemzati Adó- és Vámhivatalt, amely másfél hetes utánajárás után azt válaszolta, hogy ők nem tudnak vasak utaztatásáról. Azt viszont válaszukban közölték, hogy folytatódott az uniós ügyletnek álcázott csalások trendje. A hatóság szerint továbbra is abból húznak hasznot bizonyos gazdasági társaságok, hogy az általános forgalmi adót az unión belül nem a beszerzés, hanem az értékesítés helyén kell megfizetni. Ezért fiktív számlákkal igazolják az erre szakosodott bűnszervezetek, hogy a beszerzés és az értékesítés nem egy tagállamon belül történik. Az ilyen visszaélések kivédésére bevezetett fordított áfa ugyan jót tett a gabonaszektornak., a csalást viszont más ágazatokban nem számolta fel. Ugyanabban a termékkörben az áfacsalások pedig más tagállamban lettek tipikusabbak.