szerző:
Nagy Gergő
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Balatoni korona, soproni kékfrank esetleg bocskai korona? Magyarország egyes régióiban ilyen pénzhelyettesítő eszközökkel is fizethetünk a helyi boltokban vagy vehetünk igénybe szolgáltatásokat. Az utalványok bevezetésének fő célja a helyi gazdaság élénkítése és a kiáramló pénzek helyben tartása volt. De van elég helyi pénz forgalomban ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak? Vagy inkább csak a helyi identitás erősítésére szolgálnak ezek a csereeszközök?

Szervizbe vinné autóját és olajat cseréltetne? Elintézné a nagybevásárlást a helyi ABC-ben? Múzeumba menne a hétvégén a gyerekkel? Mindezekhez egyes településeken nem szükséges forinttal rendelkeznie: a hivatalos magyar fizetőeszköz helyett fizethet például soproni kékfrankkal vagy balatoni koronával.

A pénzhelyettesítő utalványokkal regionális szinten már több száz elfogadóhelyen fizethetünk, a helyi pénzekhez főként forint beváltásával juthatunk hozzá a kibocsátóhelyeken. Mintha burjánzásnak indultak volna a regionális fizetőeszközök – ennek próbáltunk utánamenni.

Négy éve indult minden

A pénzhelyettesítő papírutalványok magyarországi elterjedése 2009-ben kezdődött, amikor Sopron környéki cégek soproni kékfrank néven új fizetőeszközt indítottak útjára gazdaságélénkítési céllal. A jogi hátteret az adta, hogy az utalványnak számító készpénz-helyettesítő fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre. Mivel zárt körben használják őket, és csak a kezdeményezéshez csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásaiért lehet fizetni velük, a jelenlegi szabályozási környezetben nem váltak engedélykötelessé. A helyi pénz bevezetésének legfőbb motivációja az volt, hogy a tőkét helyben tartsák, a helyben megtermelt pénz a helyi fejlesztésekbe folyjon vissza, a helyi gazdasági szereplőknek hajtson hasznot. Emellett pedig bővítse a gazdasági szereplők számára rendelkezésre álló pénzmennyiséget. A helyi pénztől egyesek azt is várták, hogy az adott térség turisztikai attrakciójává váljon.

Ezer soproni kékfrank ezer forinttal egyenlő
©

A bevezetés nemzetközi példákon nyugszik: Svájcban már 75 éve működik helyi pénz, és több német tartományban is használnak ilyen pénzhelyettesítő eszközöket. Soproni kékfrankhoz forint befizetésével juthatunk hozzá. A kívánt pénzmennyiséget a kékfrankot kezelő szövetkezet bocsátja rendelkezésre megegyező mennyiségű forint befizetése után, amit a szövetkezet betétként helyez el a közreműködő pénzintézetnél fedezetként. Az utalványokat a Magyar Állami Pénzjegynyomda bocsátja ki, a kékfrank weboldala szerint az utalvány biztonsági szintje megegyezik a 20 ezer forintos címletével.

A soproni kékfrankot ma már több mint 700 helyen elfogadják, Ausztriában is vannak olyan üzletek, ahol lehet kékfrankkal fizetni. Ha nem kerek az összeg, amit az adott termékért, szolgáltatásért szeretnénk kifizetni, akkor kipótolhatjuk forinttal, illetve euróval. Ha pedig vissza kell adni az utalványból, akkor szintén a két hivatalos fizetőeszköz a megoldás. Visszaváltani ugyanakkor csak felár ellenében tudjuk a soproni kékfrankot, 0,25 százalék plusz áfa, minimum 500 forint ellenében.

A soproni kékfrank ugyanakkor csak egyike a már bevezetett helyi pénzeknek. A veszprémi központú balatoni korona, a hajdúnánási bocskai korona már az emberek zsebében pihen, nemrég pedig a rábaközi tallérról is döntés született − a soproni kékfrank kibocsátójának közreműködésével. A helyi pénzek kibocsátói márciusban már egy szakmai szervezetet, a Helyi Pénzek Szövetségét is létrehozták azzal a céllal, hogy tapasztalatot cseréljenek, valamint újabb hálózatok beindítását támogassák. De vajon mekkora forgalmat bonyolítanak a helyi pénzek és tényleg gazdaságélénkítő hatással bírnak, mint ahogy az a célok között szerepel?

Több száz helyen elfogadják

Közel 200 helyen fogadják el a balatoni koronát, jelenleg mintegy 10-15 millió forint értékű utalvány van forgalomban − mondta Leitold László, a Balatoni Korona Zrt. elnök-vezérigazgatója a hvg.hu-nak. Leitold szerint a bevezetés utáni első év arról szólt, hogy az elfogadóhelyeket fejlesszék, vagyis tudjanak hol vásárolni az emberek a balatoni koronával. A második év az elfogadóhelyek és kibocsátóhelyek párhuzamos fejlesztéséről szól majd, vagyis a balatoni koronát elfogadó üzletek számának növelése mellett már az is cél, hogy egyre több cég, önkormányzat adjon dolgozóinak juttatásokat balatoni koronában. A Balatoni Korona Zrt. vezetője szerint a fő csapásirány, hogy be tudják emelni a helyi pénzeket is a cafeteria elemek közé, ezzel pedig adókedvezményt tudnának elérni, így a cégeknek is megérné koronában adni a béren kívüli juttatásokat.

Már bankkártyán is?
A papíralapú helyi fizetőeszközök kibocsátása csak az első lépés, a következő az lehet, hogy például bankkártyán is használható legyen a már létező soproni kékfrank, a balatoni és a bocskai korona vagy létrehozandó számos társuk. Ennek világszerte vannak példái, a terület hazai szabályozása azonban jelenleg hiányzik − jelezte a témában rendezett márciusi soproni fórumon a Helyi Pénzek Szövetségének elnöke, Varga István.

A cafeteria bevonása sokat segítene abban, hogy bővüljön a forgalomban lévő koronamennyiség. "A cél, hogy minél több ember pénztárcájában legyen balatoni korona. Ha 50 millió forint fölé tudnánk menni, akkor az már komoly siker lenne" − emelte ki Leitold. Szerinte nem valós az a kritika, mely szerint a fizetésként megkapott forint jelentős része is helyben marad. A Balatoni Korona Zrt. vezérigazgatója szerint ezer forintból mindössze 250-300 forint marad csak helyben, míg a korona esetében az arány 100 százalékos.

"Volt olyan ausztriai szállótulajdonos egy ottani síparadicsomban, aki le akart velünk szerződni, hogy a szállásért a magyarok koronával is fizethessenek. Nemet kellett mondanunk, mivel ez ellentétes a balatoni korona helyben történő elköltésének elvével" − hangsúlyozta Leitold. A vezérigazgató a koronával kapcsolatban különösen fontosnak nevezte a helyi fogyasztás támogatását: ha nem nagyáruházban, hanem a helyi kisboltban vásárolunk, akkor a vásárolt termék haszonkulcsa a helyi kiskereskedőnél marad. "Ma értelemszerűen nem lehet biztosítani, hogy a megvásárolt termék is helyi legyen, bár az kétségkívül jobb lenne" − emelte ki Leitold.

A vezérigazgató szerint az önkormányzatoknak stabil keresletet kellene támasztaniuk, ami segítene felpörgetni a helyi pénz használatát. Nemesvámos önkormányzata például tavaly év végén 5 millió forint értékű helyi pénzt adott jutalomként dolgozóinak, Leitold szerint ennek jótékony hatása a helyi kereskedőknél csapódott le. Az önkormányzatok különösen érdekeltek lennének abban, hogy a helyi pénzt minél nagyobb összegben használják a helyi vállalkozók, mivel a nagyobb forgalom nagyobb helyi adóbevételt is generál.

A boltokban még nem igazán találkoznak helyi pénzzel

A hvg.hu által megkérdezett elfogadóhelyeken ugyanakkor alig találkoznak ezekkel az utalványokkal. Egy soproni pincészet tulajdonosa érdeklődésünkre elmondta, hogy nála kékfrankkal eddig csak párszor fizettek, szerinte minden bizonnyal azért is van így, mivel ő zömmel vendéglátó-ipari egységeknek szállít, akik neki nem kékfrankkal fizetnek. "Van jelentősége a kékfranknak, de nálam nem realizálódik, inkább fesztiválpénz" − fejtette ki a pincészet tulajdonosa. Egy soproni optikában havi 1-2 alkalommal fizetnek az igénybe vett szolgáltatásokért kékfrankkal, pedig a vásárlók megkapják az ebben az esetben járó 5 százalékos kedvezményt. Az optika egyik munkatársa szerint jó ötlet a kékfrank, bár az emberek nem igazán használják, nem tudnak róla.

A balatoni korona forgalma egyelőre csak 15 millió forint körül van
©

"Több helyi vállalkozásnak is könyvelünk, nekik akartuk megmutatni, hogy nálunk koronával is lehet fizetni, ezért kerültünk fel az elfogadóhelyek listájára" − emelte ki egy Veszprém megyei könyvelőiroda munkatársa. Szerinte egyelőre mérsékelt az érdeklődés, nem tud róla, hogy náluk fizettek már valamilyen szolgáltatásért balatoni koronával. Egy Balaton környéki autószerviz pénztárosa érdeklődésünkre elmondta, hogy egyelőre nem találkozott a koronával, ugyanakkor elfogadják az utalványt. Ennek szerinte az is lehet az oka, hogy igazából csak most indul a balatoni szezon, kevés volt az ügyfél − magyarázta a szerviz munkatársa. A regisztrált méhészet pár hónapja lett tag, miután olvasta az újságban, hogy ez egy jó dolog. Balatoni koronás vásárlóval azonban még ő sem találkozott, pedig amikor piacozik, mindig kint van, hogy koronát is elfogad − fejtette ki a méhész.

A helyi pénzek kockázatai

Egy 2011-es jegybanki tanulmány több tényezőt is felsorol, ami nem feltétlenül igazolja a helyi pénzekkel kapcsolatos elképzeléseket. Először is fizetésünk jelentős részét eleve helyben költjük el zöldségesnél, ruhaboltban stb. A bankjegyek fele-háromnegyede pedig két hét alatt sem kerül távolabb 10 kilométernél egy nemzetközi felmérés szerint. A pénzforgalom jelentős részét ráadásul nem is a lakosság bonyolítja le a vállalkozásokkal, hanem a cégek egymással, ami döntően elektronikus úton zajlik. Ez utóbbinak a jelentős része is helyben marad: Magyarországon az utalások 40 százalékát adott településen belüli, további 10 százalékát pedig legfeljebb 50 kilométeren belüli címzett részére indítják.

Helyi pénzzel kedvezmény
A helyi pénzzel fizetéskor az elfogadóhelyek jelentős része zömmel 5-10 százalékos kedvezményt kínál a megvásárolt termékek, szolgáltatások árából. A vállalkozásoknak ugyanakkor csakis úgy érheti meg a helyi pénz elfogadása, ha azt nem forintosítják vissza, ekkor ugyanis a fent ismertetett módon 0,25, illetve 2 százalék plusz áfát veszít az adott tranzakción. A helyi utalványt olyan helyen kell elkölteni, amely elfogadja a koronát, vagy a frankot. Bár ezek száma növekszik, egyelőre úgy tűnik, a nagyobb tételű kiadásokat, például a gázszámlát, kékfrankkal még nem lehet kifizetni.

A helyi gazdaság támogatása ugyanakkor némileg azért utópisztikus, mert helyi pénzből döntő részben nem helyi termékeket vásárolnak az emberek, így a lokális helyett a globális gazdaságot erősítik a helyi pénzek. A tanulmány szerint az az érv sem állja meg a helyét, hogy nincs elég pénz a gazdaságban. A hitel-pénzrendszer korszakában a pénz mennyiségét nem valamilyen mögötte álló − akár nemesfémben megtestesülő − vagyonkészlet határozza meg, hanem a pénzt a jegybank mellett a bankok teremtik azzal, hogy a hitelt felvenni akaró személyek és vállalkozások igényét kielégítik.

Abban sem különbözik a helyi pénz használóinak a helyzete, hogy ők is viselik annak kockázatát, ha a kibocsátó esetleg csődbe megy vagy fedezetlenül bocsát ki helyi pénzt, így a befizetett forintösszegnél jóval kevesebbet kapnak visszaváltáskor. Ugyanez a veszély akkor, ha csődbe megy az a pénzintézet, ahol a kibocsátó a helyi pénzért kapott forintösszeget elhelyezi. A jegybank szakértői két évvel ezelőtt arra is felhívták a figyelmet, hogy a helyi pénzek használatának terjedésével egyre nagyobbá válik a csábítás, hogy hamisítsák.

A vélt vagy valós gazdasági előnyök mellett  a helyi pénzekkel szimpatizálók még egy fontos érvet szoktak hangsúlyozni. Ez pedig a helyi identitás erősítése, kisebb térségek integrációjának támogatása. Hámori György kapuvári polgármester a rábaközi tallér tervezett bevezetésének apropóján beszélt arról, hogy a közös helyi pénzzel az emberek büszkeségére is szeretnének hatni. Bár az utalványok gazdasági előnyei vitatottak, a helyi pénzek felhívják a figyelmet a létező helyi vállalkozásokra, azok termékeire és szolgáltatásaira.

Virtuális pénzhelyettesítő eszközök

A fizikailag létező készpénz-helyettesítő eszközök (utalványok, csekkek stb.) mellett a 2000-es évek elejétől, de inkább az évtized közepétől egyre több digitális, csak a virtuális térben létező pénzhelyettesítő eszköz jött létre. Ezek legnagyobbika a bitcoin, amelyet 2009-ben teremtett meg egy japán fejlesztő. A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A bitcoint néhány erre specializálódott devizatőzsde weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára váltani, fizetésnél leginkább néhány online szolgáltató fogadja el. Ezen kívül használható közérdekű felajánlásokra egyes szervezeteknél. Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést. A bitcoinnak nincs központi kibocsátója, az összes bitcoinok száma viszont mindenki által ismert − 21 millió darab −, így a maximális darabszámhoz közelítve az ára emelkedhet majd. A fizetőeszközt a virtuális térben rengetegen elfogadják, New Yorkban pedig például már lakbért és épületfenntartást is lehet vele fizetni. A bitcoint ugyanakkor sok kritika éri amiatt, hogy tiltott drogkereskedelemhez és szerencsejátékhoz használják fel. Emellett pedig a bitcoin nem tud elég rugalmasan reagálni a keresletre, az árfolyamban túl nagy ingások vannak − ahogy ezt az utóbbi hetek is mutatják.


Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Összeült Trump és Zuckerberg, hogy az internet szabályozásáról beszéljenek

Összeült Trump és Zuckerberg, hogy az internet szabályozásáról beszéljenek

Hatalmas adósságba verte magát a MOL

Hatalmas adósságba verte magát a MOL

Leeshet az álla, ha meglátja, milyen fotókat csinálnak éjszaka a legjobb telefonok

Leeshet az álla, ha meglátja, milyen fotókat csinálnak éjszaka a legjobb telefonok

Itt egy ismeretlen kis cég, amelytől 4 milliárd dollárért rendelt autókat az Amazon

Itt egy ismeretlen kis cég, amelytől 4 milliárd dollárért rendelt autókat az Amazon

Sokkal színesebb lenne az utcakép, ha nálunk is lenne az új kis Cadillac

Sokkal színesebb lenne az utcakép, ha nálunk is lenne az új kis Cadillac

A Fidesz politikusa részesülni akart az egri vár fejlesztési pénzeiből, állítja a volt igazgató

A Fidesz politikusa részesülni akart az egri vár fejlesztési pénzeiből, állítja a volt igazgató