Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Megjelentek a Magyar Közlönyben a múlt hét pénteken bejelentett Varga-csomag részletei. A dokumentumban a kormány részletezi, pontosan hogyan is oszlik meg az egyes költségvetési fejezetek között a majdnem 93 milliárdos kiadászárolás. A legnagyobb zárolás az Emberi Erőforrások Minisztériumát érinti.
A Magyar Közlönyben hétfőn megjelentek a múlt pénteken bejelentett Varga-csomag részletei, vagyis hogy a kormány mely területeken visz végbe zárolást, illetve kiadáscsökkentést. A 93 milliárdos pakkból 68,9 milliárd a zárolás. Az egyes szervek vezetőinek május 24-ig kell bejelenteniük zárolási, illetve csökkentési kötelezettségeket cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím és kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben. Ezt megelőzően már május 17-ig be kell jelenteniük Varga Mihálynál, hogyan kívánják a költségcsökkentést végrehajtani.
A zárolás az összes minisztériumot érinti, a legnagyobb vágás az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) jelentkezik: Balog Zoltán tárcájánál 17,25 milliárdot kell megfogni. A második legnagyobb tétel a Vidékfejlesztési Minisztériumra vonatkozik, itt 11,88 milliárdos a zárolás. A hivatalos értesítőből az is kiderül, hogy mely előirányzatok mentesülnek a megszorítások alól. Ezek szerint nem jelenthető be zárolás az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatokra, és egy sor más előirányzatra (ilyen például a Magyar Vöröskereszt támogatása vagy az Autisták Országos Szövetsége).
A határozat harmadik pontja szerint az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben 2 milliárd forintot kell zárolni, a negyedik pont pedig egy 1 milliárd forintos zárolásról rendelkezik a Nemzeti Földalapnál. A kormány összesen 14,5 milliárd forintos egyenlegjavulást írt elő múlt pénteki bejelentésével az elkülönített állami pénzalapoknál, amiből 6 milliárd forintot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál, 1 milliárdot a Nemzeti Kulturális Alapnál, 5 milliárdot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál, 2 milliárdot a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál, 0,5 milliárd forintot pedig a Bethlen Gábor Alapnál kell végrehajtani. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap esetében 1 millió forintos javítást írt elő a kormány.
A határozat értelmében 5 milliárd forintos tartalékképzésre kényszerülnek az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzatok és 1,5 milliárdos központi költségvetési befizetést kell teljesítsen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A kormány arról is döntött, hogy a fenti zárolásokat a 2014-es költségvetés tervezése során is érvényesíteni szükséges.
A határozat utolsó két pontja rendelkezik a tervezett és folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatáról, ütemezésének módosításáról. Ezektől a pontoktól a kormány összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítást vár.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.